"Vajon Balog Zoltán még mindig elégedett Hoffmannék munkájával?"

Módosítani kell a féléves közoktatási törvényt, mert nem sikerült előre kitalálni, hogy tulajdonképpen hogy nézzen ki...

  • Eduline
Túry Gergely

Módosítani kell a féléves közoktatási törvényt, mert nem sikerült előre kitalálni, hogy tulajdonképpen hogy nézzen ki az állami fenntartású közoktatás, nincs forrás a pedagóguséletpálya-modellre, újabb botrány támadt az új Nemzeti alaptanterv körül, ráadásul a felsőoktatásba se kormány szándékai szerint jelentkeztek a diákok. Vajon Balog Zoltán még mindig elégedett Hoffmannék munkájával? - olvasható a Népiskola blogon.

Tavaly decemberben fogadta el a Parlament az új köznevelési törvényt. Az elfogadáskor az alkotók nem fukarkodtak a lelkes jelzőkkel:" Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni – fogalmazott a miniszter." A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.