Több ezer brit iskolaigazgató mondhat fel az új törvény miatt

Egy friss felmérés szerint a brit iskolavezetők több mint egyharmada, egészen pontosan 37 százaléka azonnal...

  • Eduline

Egy friss felmérés szerint a brit iskolavezetők több mint egyharmada, egészen pontosan 37 százaléka azonnal felmondana, amennyiben a kormány jelenlegi  formájában léptetné életbe az új oktatási reformokat. További 54 százalékuk szintén megfordult már a fejében, hogy otthagyja az állását a változások miatt – adta hírül a The Telegraph az iskolaigazgatók érdekvédelmi szervezete kutatásának eredményét.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mindez azt jelenti, hogy tíz iskolából kilenc vezetés nélkül maradna. A brit kormány a tervek szerint növelné a hatósági ellenőrzések számát az intézményekben, emellett ugyanazért a pénzért többet kellene dolgoznia az iskolaigazgatóknak.

„Az intézményvezetők elkeseredettek. A kormánynak együtt kellene működnie az igazgatókkal, ha az oktatás színvonalának javítása a cél, ehelyett szembefordul velük” – mondta az érdekvédelmi szervezet főtitkára, Brian Lightman, aki szerint nem kizárt, hogy az iskolaigazgatók utcára vonulnak, ha a tiltakozásuk ellenére bevezetik a reformokat. Szinte lehetetlen lesz új vezetőket találni az intézmények élére – hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Sokkal többet ártott, mint használt a modellváltás a Corvinus oktatói szerint: "rendszerváltást" szeretnének

Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.

Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.