Több mint félmillió diák kap gyümölcsöt az iskolában

Ma már 538 ezer diák kap hetente legkevesebb két alkalommal legalább kétféle gyümölcsöt - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken.

  • MTI
MTI Fotó: Soós Lajos

A tárca tájékoztatása szerint a kormány 2010 óta 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelte a költségvetés hozzájárulását az iskolagyümölcs-programhoz, amelynek keretében több mint 45 millió adag gyümölcsöt és gyümölcslét osztanak ki az iskolákban. A 2013/2014-es tanévben már nemcsak az alsó tagozatosok, hanem az 5-6. osztályos tanulók is bekapcsolódhattak a programba.

A VM közleményében emlékeztetett: a nemzeti program része az európai iskolagyümölcs-programnak, amelynek célja, hogy hosszú távon szerepet vállaljon a gyerekek helyes táplálkozási szokásainak kialakításában. A programhoz huszonöt uniós tagállam csatlakozott, köztük Magyarország is öt éve.

Az Európai Közösség a gyermekéhezés, illetve az egészségtelen táplálkozás okozta elhízás felszámolására indította útjára 2009-ben az iskolagyümölcs-programot. Az EU legalább 50 százalékban finanszírozza a programot az egyes országokban, de a támogatás összege az adott országban résztvevő gyerekek számától, illetve a gazdasági fejlettségtől függ. A 2013/2014-es tanévben 25 ország között mintegy 90 millió eurót osztanak szét - közölte a VM.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.