Ma már 538 ezer diák kap hetente legkevesebb két alkalommal legalább kétféle gyümölcsöt - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken.
A tárca tájékoztatása szerint a kormány 2010 óta 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelte a költségvetés hozzájárulását az iskolagyümölcs-programhoz, amelynek keretében több mint 45 millió adag gyümölcsöt és gyümölcslét osztanak ki az iskolákban. A 2013/2014-es tanévben már nemcsak az alsó tagozatosok, hanem az 5-6. osztályos tanulók is bekapcsolódhattak a programba.
A VM közleményében emlékeztetett: a nemzeti program része az európai iskolagyümölcs-programnak, amelynek célja, hogy hosszú távon szerepet vállaljon a gyerekek helyes táplálkozási szokásainak kialakításában. A programhoz huszonöt uniós tagállam csatlakozott, köztük Magyarország is öt éve.
Az Európai Közösség a gyermekéhezés, illetve az egészségtelen táplálkozás okozta elhízás felszámolására indította útjára 2009-ben az iskolagyümölcs-programot. Az EU legalább 50 százalékban finanszírozza a programot az egyes országokban, de a támogatás összege az adott országban résztvevő gyerekek számától, illetve a gazdasági fejlettségtől függ. A 2013/2014-es tanévben 25 ország között mintegy 90 millió eurót osztanak szét - közölte a VM.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
