Mérik a sztrájkhajlandóságot a Hívatlanul Hálózatban, és a pedagógus szakszervezetek is egyre keményebb fellépést szorgalmaznak a pedagógustársadalom érdekében. Ugyanakkor jelenleg épp nem készül – legalábbis nyilvánosan – egyetlen új, nagyszabású törvénytervezet sem, és a gondok nagy része már évek óta fennáll, újdonságot csak néhány, sokak számára bosszantó, de semmiképp sem kardinális változás jelent. Akkor mégis miért pont most áll úgy, hogy megmozdulnak a tanárok? Úgy tűnik, hogy most kezd betelni a pohár, és most ütköznek ki a több éve halmozódó gondok. Összeszedtük, hogy pontosan mik is ezek.
A pedagógus-életpályamodellel a minősítési rendszert is bevezették, ennek része a portfólió elkészítése, ami nélkül egy pedagógus nem léphet magasabb fizetési kategóriába. Sok tanár szenved vele, mások csak szimplán feleslegesnek tartják a dokumentum megírását. Információnk szerint leadás előtt felpörög azoknak a cégeknek a forgalma, amik szakdolgozatok „bérírásával” foglalkoznak, mert sokan inkább fizetnek érte, de nem állnak neki maguk. Néhányan még megalázónak is érzik, hogy több évtizedes szakmai múlt után szájbarágósan kell bizonygatniuk rátermettségüket. Egy tanár vallomását itt lehet elolvasni.
Tanárként dolgozó forrásaink nem is a bérrel voltak főként elégedetlenek, hiszen azt már főiskola előtt láthatja egy pedagógusnak készülő diák, hogy nem ezzel a szakmával tör be a milliárdosok klubjába. (Azért egyesek megalázva érezték magukat akkor, amikor a szeptemberi béremelés alkalmával 1500-2000 forint nettóval emelték a fizetésüket.) Ami szinte sokkolta az elmúlt években a tanárokat, az inkább az, hogy a piacképesnek nem nevezhető bér mellett még meg is nehezítik a munkájukat, adminisztratív terheket rónak rájuk, így pedig pont a tanításra nem marad elég idő és energia. Sok tanárt az is zavar, hogy az elmúlt években folyamatosan szűkült a tankönyvek köre, egyre kötöttebbnek érzik a feladatukat, úgy látják, a szerepük a puszta feladatvégrehajtásra redukálódott.
| Gondok a tankönyvekkel |
Botrányosak a kísérleti tankönyvek Szarvashiba az ötödikes törikönyvben |
Mindezt megkoronázta az idén ősszel nagy botrányt okozó önértékelési csoportok terve, és a Pedagógus Kar által pár hete elfogadott – bár az eredetihez képest komoly változtatásokon átesett – etikai kódex.
A Klik az oka mindennek?
A pénz azért igenis komoly gondokat okoz, és kulcsfontosságú, de ez leginkább a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elmúlt évekbeli kálváriájából adódik. A központ ugyanis fennállása óta nyeli a pénzt, sok település inkább maga fizeti az intézményei fenntartását, csak hogy biztos legyen benne, hogy minden pénz az iskolára megy, nem az állami mamut fenntartására. A Klik adóssága egyes számítások szerint több tízmilliárd forintra rúghat.
A Klebelsberg Intézményfenntartó tartozásai miatt sok tanár és más oktatásban dolgozó szakember nem kapta meg még a szeptemberi járandóságát sem. Bár Czunyiné Bertalan Judit államtitkár nemrég azt ígérte, hogy rendezik a helyzetet, karácsony előtt különösen kellemetlen, ha valakinek több százezer forinttal tartoznak.
Olyanról is lehetett hallani az elmúlt napokban, akit kitettek az albérletéből. Nem nehéz elképzelni, hogy aki 150 ezer forint körül keres, annak nincsenek tartalékai arra az esetre, ha a munkáltatója hónapokig nem ad neki fizetést.
Már nem hisznek az iskoláknak
A Klik adóssága más területeken is megmutatkozik. Hallottunk olyan esetről, hogy a postán okozott gondot egy levél feladása, de mondtak már vissza megbízást vállalkozók, mondván nem bíznak abban, hogy az elvégzett munka után kifizeti őket a Klik által fenntartott iskola. Ebből adódhat olyan visszás helyzet is, hogy egy iskolában bár lenne pénz megjavítani a kitört ablakot, szakembert nem találnak hozzá, aki ezt el is hiszi.
Ennél még alapvetőbb, és sokszor bosszantóbb gondok is adódnak a központosításból. Beszéltünk olyan tanárral, aki a legalapvetőbb eszközöket is maga szerezte be a tanórákra, papírt, filctollat már nem mindig lehet a Kliktől kérni. Elképesztő állapotok az iskolákban: a szülőktől kértek segítséget
Egyes tantestületeknél már megszokott, hogy saját számítógépen dolgoznak az iskolában, mert az intézményben tíz tanárra jut egyetlen számítógép, és az is elavult, lassú. Nyomtatni sem mindig lehet, a patront ugyanis időnként cserélni kell, a papír pedig drága – gyakran ezeknek a beszerzése is a tanárokra marad.
És ha az eddigiek még nem lennének elegek ahhoz, hogy megkeserítse egy tanár pályáját, ott vannak az olyan ad hoc problémák, mint amit nemrég Ferencvárosban tapasztaltak. Több kerületi iskolában le kellett mondani az úszást, mert nem fizették ki a buszos céget, amely a gyerekeket fuvarozta. Az ország egyik legjobb gimnáziuma így néz ki, bár láthatóan a karbantartást már a Klik előtt sem tartották a legfontosabb feladatnak. De hozhatnánk példának a nyári rezsibotrányt is, amikor a Klik tartozásai miatt kikapcsolták a gázt több iskolában.
Minden alkalommal, amikor pedagógusoknál érdeklődtünk a jelenlegi helyzetükről, komoly feszültség érződött szavaikból, ugyanakkor szívesen és sokat beszéltek a gondokról, ami arra utal, hogy ez a feszültség inkább a tanártársadalmon belül gyűlik. Már csak az a kérdés, hogy kitör-e, és felszínre kerülnek-e ezek az egyelőre inkább csak háttérbeszélgetéseken előkerülő gondok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
