Tananyag lett a magyar határzár Svédországban

Magyar könnygázról és határzárról tanulnak Svédországban az állami nyelvoktatáson részt vevő menekültek, elsősorban szírek – közölte a Magyar Idők.

  • Eduline
hvg.hu

Magyar Idők birtokába jutott az egyik olyan teszt, amelyet a napokban kellett kitölteniük a menekülteknek egy svéd kisvárosban. A lap szerint a teszthez kapcsolódó szövegben szerepelt a magyar határzár elkészülése és a könnygáz röszkei bevetése is.

"Magyarország lezárta Szerbiával közös határát. Ez megnehezíti a menekültek számára, hogy belépjenek az EU-ba. Néhányan mégis megpróbáltak bejutni. A rendőrség könnygázt vetett be ellenük" – szólt az alapfokú nyelvtanfolyam tesztje, amelyről a Magyar Idők egy fotót is közölt.

Az alapfokú nyelvoktatást az állam finanszírozza az újonnan érkező menekülteknek az SFI nevű intézményben – írta a lap. Itt a menekültek két évig ingyenesen tanulhatnak svédül, tudásukat időről időre írásbeli tesztekkel ellenőrizve.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.