„Amit jelenleg a kormányzat csinál, és amit Parragh László képvisel, az az ellentéte annak, ami az európai országok képzési rendszerében történik” - mondta az ATV-nek Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, hozzátéve: az iparkamara elnöke félreérti a nemzetközi példákat.
Ahogy arról beszámoltunk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek azt mondta, „én azt látom, hogy van itt egy old-style gondolkodás, amelynek az a lényege, hogy gimnázium, aztán egyetem. Erre ment rá Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország egy része, miközben Ausztriában vagy Németországban azt lehet látni, hogy a diákok először szakmát tanulnak, és onnan lépnek tovább”.
Az iparkamara elnöke hozzátette azt is, „óriási hiba, hogy pusztán azért, hogy fenntartsuk a kapacitásokat, 2,5-ös átlaggal elindítunk gimnáziumi osztályokat”.
„Azt hiszem, Parragh úr egy kicsit félreérti ezeket a nemzetközi példákat, azok az országok, amelyeket ő említ, egy egészen sikeres iskolarendszert működtetnek, biztosítják a gyerekeknek azokat az alapkészségeket, amelyekre szakmai képzést lehet építeni” - így reagált Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szintén az ATV-nek az iparkamarai elnök nyilatkozatára.
Radó Péter hozzátette: a dél-európai országok nem ilyen sikeresek az alapkészségek fejlesztésében, ezért azzal kísérleteznek, hogy minél inkább kitolják az általános képzés idejét, hogy ezzel ellensúlyozzák a korai évek kudarcát. „Kontextusban kell értelmezni ezeket a dolgokat, a német példa nagyon nem igazít el minket abban, hogy mit kellene csinálni itthon”. Szerinte a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a szakképzés egyre inkább az érettségi utáni időszakra tolódik, és ez a tendencia a 2011-es törvény előtt elindult Magyarországon is.
Az oktatáspolitikai szakértő szerint a szakiskola Magyarországon zsákutca, onnan sehová nem vezet út, nem véletlen, hogy a szakközépiskola volt a legnépszerűbb iskolatípus, hiszen a diák szakmát is szerezhetett, érettségizett és továbbmehetett a felsőoktatásba is. „Most szakiskolává butítják a szakközépiskolát, mert visszatolták a szakma megszerzésének időpontját az érettségi időpopntjára, ennek az a következménye, hogy a diákok nem fognak teljes értékű érettségit tenni. Korábban csak a szakiskolából nem vezetett út a felsőoktatásba, egy idő után már a szakközépiskolból sem vezet majd út a felsőoktatásba” - magyarázta, hozzátéve: „a kormány szakiskolává degradálta ezt a szuper iskolatípust”.
Megszólalt Parragh: óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat
"A polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami óriási hiba" - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön Debrecenben. A kamarai vezető szerint a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nemcsak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása".
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
