„Amit jelenleg a kormányzat csinál, és amit Parragh László képvisel, az az ellentéte annak, ami az európai országok képzési rendszerében történik” - mondta az ATV-nek Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, hozzátéve: az iparkamara elnöke félreérti a nemzetközi példákat.
Ahogy arról beszámoltunk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek azt mondta, „én azt látom, hogy van itt egy old-style gondolkodás, amelynek az a lényege, hogy gimnázium, aztán egyetem. Erre ment rá Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország egy része, miközben Ausztriában vagy Németországban azt lehet látni, hogy a diákok először szakmát tanulnak, és onnan lépnek tovább”.
Az iparkamara elnöke hozzátette azt is, „óriási hiba, hogy pusztán azért, hogy fenntartsuk a kapacitásokat, 2,5-ös átlaggal elindítunk gimnáziumi osztályokat”.
„Azt hiszem, Parragh úr egy kicsit félreérti ezeket a nemzetközi példákat, azok az országok, amelyeket ő említ, egy egészen sikeres iskolarendszert működtetnek, biztosítják a gyerekeknek azokat az alapkészségeket, amelyekre szakmai képzést lehet építeni” - így reagált Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szintén az ATV-nek az iparkamarai elnök nyilatkozatára.
Radó Péter hozzátette: a dél-európai országok nem ilyen sikeresek az alapkészségek fejlesztésében, ezért azzal kísérleteznek, hogy minél inkább kitolják az általános képzés idejét, hogy ezzel ellensúlyozzák a korai évek kudarcát. „Kontextusban kell értelmezni ezeket a dolgokat, a német példa nagyon nem igazít el minket abban, hogy mit kellene csinálni itthon”. Szerinte a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a szakképzés egyre inkább az érettségi utáni időszakra tolódik, és ez a tendencia a 2011-es törvény előtt elindult Magyarországon is.
Az oktatáspolitikai szakértő szerint a szakiskola Magyarországon zsákutca, onnan sehová nem vezet út, nem véletlen, hogy a szakközépiskola volt a legnépszerűbb iskolatípus, hiszen a diák szakmát is szerezhetett, érettségizett és továbbmehetett a felsőoktatásba is. „Most szakiskolává butítják a szakközépiskolát, mert visszatolták a szakma megszerzésének időpontját az érettségi időpopntjára, ennek az a következménye, hogy a diákok nem fognak teljes értékű érettségit tenni. Korábban csak a szakiskolából nem vezetett út a felsőoktatásba, egy idő után már a szakközépiskolból sem vezet majd út a felsőoktatásba” - magyarázta, hozzátéve: „a kormány szakiskolává degradálta ezt a szuper iskolatípust”.
Megszólalt Parragh: óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat
"A polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami óriási hiba" - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön Debrecenben. A kamarai vezető szerint a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nemcsak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása".
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
