„Amit jelenleg a kormányzat csinál, és amit Parragh László képvisel, az az ellentéte annak, ami az európai országok képzési rendszerében történik” - mondta az ATV-nek Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, hozzátéve: az iparkamara elnöke félreérti a nemzetközi példákat.
Ahogy arról beszámoltunk, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek azt mondta, „én azt látom, hogy van itt egy old-style gondolkodás, amelynek az a lényege, hogy gimnázium, aztán egyetem. Erre ment rá Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország egy része, miközben Ausztriában vagy Németországban azt lehet látni, hogy a diákok először szakmát tanulnak, és onnan lépnek tovább”.
Az iparkamara elnöke hozzátette azt is, „óriási hiba, hogy pusztán azért, hogy fenntartsuk a kapacitásokat, 2,5-ös átlaggal elindítunk gimnáziumi osztályokat”.
„Azt hiszem, Parragh úr egy kicsit félreérti ezeket a nemzetközi példákat, azok az országok, amelyeket ő említ, egy egészen sikeres iskolarendszert működtetnek, biztosítják a gyerekeknek azokat az alapkészségeket, amelyekre szakmai képzést lehet építeni” - így reagált Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szintén az ATV-nek az iparkamarai elnök nyilatkozatára.
Radó Péter hozzátette: a dél-európai országok nem ilyen sikeresek az alapkészségek fejlesztésében, ezért azzal kísérleteznek, hogy minél inkább kitolják az általános képzés idejét, hogy ezzel ellensúlyozzák a korai évek kudarcát. „Kontextusban kell értelmezni ezeket a dolgokat, a német példa nagyon nem igazít el minket abban, hogy mit kellene csinálni itthon”. Szerinte a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a szakképzés egyre inkább az érettségi utáni időszakra tolódik, és ez a tendencia a 2011-es törvény előtt elindult Magyarországon is.
Az oktatáspolitikai szakértő szerint a szakiskola Magyarországon zsákutca, onnan sehová nem vezet út, nem véletlen, hogy a szakközépiskola volt a legnépszerűbb iskolatípus, hiszen a diák szakmát is szerezhetett, érettségizett és továbbmehetett a felsőoktatásba is. „Most szakiskolává butítják a szakközépiskolát, mert visszatolták a szakma megszerzésének időpontját az érettségi időpopntjára, ennek az a következménye, hogy a diákok nem fognak teljes értékű érettségit tenni. Korábban csak a szakiskolából nem vezetett út a felsőoktatásba, egy idő után már a szakközépiskolból sem vezet majd út a felsőoktatásba” - magyarázta, hozzátéve: „a kormány szakiskolává degradálta ezt a szuper iskolatípust”.
Megszólalt Parragh: óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat
"A polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami óriási hiba" - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön Debrecenben. A kamarai vezető szerint a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nemcsak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
