A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány - ígéretéhez híven – jogszabályban rögzítette a szakszervezetek elvárásait a sztrájkbizottsági megállapodás alapján, a gyakorlatban azonban ez nem mindig valósult meg.
Erről Galló Istvánné, a PSZ elnöke beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatón felidézve a két évvel korábban kötött egyezséget és a szaktárca vezetőivel folytatott előző napi tárgyalásokat.
Kiemelte: a találkozót ők kezdeményezték, és azon részletesen áttekintették a megállapodás teljesülését. Hozzátette: teljesült a kormány vállalása jogszabályi szinten, de a gyakorlatban a továbbvitelre nem mindig vagy nem mindig megfelelően került sor. Példaként az intézményvezetők munkáltatói jogkörét, a kollektív szerződést említette. Elhangzott, hogy napi problémát okoz a 32 órás intézményi tartózkodás, és a túlmunka kifizetése, illetve dokumentálása "léket kapott". Ennek oka lehet, hogy a Klik anyagi problémákkal küzd – jegyezte meg.
A PSZ elnöke kitért arra is: a szakképzés átalakításával kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca semmiféle írásos dokumentumot nem juttatott el számukra, külön kérésük ellenére sem. A pótlékok kérdését szintén felvetették, bár összegét "tól-ig" határig meghatározták, de forrásokat ehhez nem biztosítanak.
Az intézményvezetők kötelező óraszáma rosszul szabályozott a decemberben elfogadott törvénymódosításban – jegyezte meg. Javasolták, hogy több ponttal egészítsék ki a sztrájkbizottsági megállapodást, többek között a köznevelésért és szakképzésért felelős miniszter kössön megállapodást a jogalkotásban a partneri kapcsolatról a szakszervezettel. Azt is szeretnék, hogy az egyeztetéseket előzzék meg szakmai tárgyalások.
Fontosnak tartják, hogy a kollektív szerződés kiterjedjen a szakképző intézményeket fenntartó jövőbeni központra is. Azt is szeretnék, ha munkabizottság alakulna, amely áttekinti a köznevelési törvényt, a pedagóguskar és a szakszervezetek jogosítványainak összehangolását - mondta.
Szavai szerint kifogásolták az egyeztetésen, hogy kikerült a köznevelési törvényből, hogy az előbbi nem sértheti meg a szakszervezeti jogosítványaikat. Ígéretet kaptak ennek visszahelyezésére. A bizottság munkájának eredményeként szűk egy hónapon belül ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.
Elvárják, hogy folyamatosan működjön az ágazati érdekegyeztetés is. Szeretnék azt is: az intézményfenntartó központok költségvetésében biztosítsák a kollektív szerződés végrehajtásához szükséges költségvetési fedezetet – sorolta az érdekvédő.
Felvetették a nem pedagógus alkalmazottak bérének rendezését is, azt szeretnék, ha legalább havi 15 ezer forintos pluszjuttatást kapnának. Elhangzott: elvárják, hogy garantálják: ez az önkormányzati fenntartású óvodáknál a dadusokra és az óvodatitkárokra is kiterjed majd.
Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: a túlóra elszámolásának rendezése rendkívül fontos lenne, ahogy a pótlékoké is, utóbbival a minőségi munkát lehetne szerinte díjazni. Az életpálya-modell anomáliát szintén rendezni kell – mondta. Példaként említette, hogy a belépő mesterszakos pedagógusokat pótolni kell, ők más jellegű munkát is fognak végezni, megfelelő helyettesítésüket meg kell oldani. Tóth József, a Magyar Oktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője kiemelte: fontosnak tartják, hogy folytatódik a párbeszéd. Úgy látják, a kormány nyitott a szakmai javaslataikra. A rendszer nagy hibája a foglalkoztatásból ered – állapította meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
