Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
Az államtitkárság kiemelte: a PISA-eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az Országos Kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésre, ha az oktatási eredményekről szeretne valaki visszajelzést kapni.
Mint írták, politikájuk és szakpolitikájuk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezik, mert az szakszerűtlen és ésszerűtlen lenne. Ezért a háromévenkénti PISA-mérést, amely kevesebb mint 6 ezer tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak tekinteni - rögzítették.
Kifejtették: a Trends in International Mathematics and Science Study vizsgálat (TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer.
Továbbá felhívták a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a napokban tett közzé jelentést a magyar oktatás rendszerről, és megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival. Az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.
A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztésére, valamint a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket. is elismeri.
Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyermekkori nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelező. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek óvodai részvétele 95,3 százalékos volt, amely meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban. A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bíznak benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik, mint a most közzé tett 2015-ös PISA-teszt - zárul az államtitkárság állásfoglalása.
Az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az derült ki, hogy átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén.
A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt. A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll. Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.
Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
