A közleményben felidézték: az ügy 2013 nyarán indult, amikor a 13 éves fiú szülei eldöntötték, gyermeküknek új iskolát keresnek. Az előzetes egyeztetések lezajlottak, ugyanakkor azt követően, hogy az anyuka jelezte, miszerint a gyermeket azonos nemű bejegyzett élettársával közösen neveli, a tanárnő emailben közölte: "családi állapotuk" miatt a gyermeket mégsem tudja az osztályba felvenni.
Az ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2014-ben már a család javára döntött és 50 ezer forintra bírságolta az iskolát. A megalázóan alacsony összegű bírság után az anyuka úgy döntött: kártérítést is követel az iskolától.
A Fővárosi Törvényszék az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyzetértékelését osztva megállapította: a felperes fiának az iskolába történő felvétele a felperes szexuális irányultsága miatt hiúsult meg. Arra az érvre, hogy az elutasításra a gyermek érdekében volt szükség, a bíróság elvi éllel szögezte le: "A mindenkori oktatási intézményektől és azok pedagógusaitól elvárható, hogy (...) a megfelelő pedagógiai eszközök alkalmazásával megakadályozzák az olyan tanulók inzultálását, akik bármilyen tulajdonságuk folytán eltérnek az osztály más tagjaitól. Az eltérő tulajdonsággal rendelkező diákok nem szenvedhetnek hátrányt azáltal, hogy az oktatási intézmény, avagy annak osztálytanítója nem képes, vagy nem akar az ő személyes igényeikre figyelemmel lenni és az osztályközösségbe való beilleszkedésüket elősegíteni." - közölte a Háttér Társaság.
A bíróság ezért az anyukának 350 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg, és kötelezte az iskolát a kamatok és a perköltség megtérítésére is. A közleményben idézték Dombos Tamást, a Háttér Társaság ügyvivőjét, aki azt mondta, örvendetes, hogy a bíróság elismerte, egy gyermek hátrányos megkülönböztetése szülei szexuális irányultsága miatt elfogadhatatlan, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a bíróság közbenjárására van szükség, hogy ezt az iskolák is elfogadják.
A közleményben jelezték azt is, az esetet követően a gyermeket nevelő azonos nemű párok érdekében dolgozó Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Magyar LMBT Szövetség levélben fordult a Magyar Waldorf Szövetséghez, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy az ilyen esetek megelőzhetőek legyenek. A címzettek még csak válaszra sem méltatták a civileket - tették hozzá.
A Magyar Waldorf Szövetség az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az EBH határozatát követően, 2014-ben azonban azt tudatták, a Magyar Waldorf Szövetség (MWSZ) elfogadta az EBH-nak a Kispesti Waldorf Iskolával kapcsolatban hozott, hátrányos megkülönböztetést megállapító határozatát. A történtekre utalva hangsúlyozták, egyedi esetről van szó. "Az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség megteremtése, a másság elfogadása kiemelt elemként jelenik meg a Waldorf-pedagógiában a mindennapokban éppúgy, mint a kifejezetten ezt célzó tevékenységek során" - írta akkor Marosváry Péter, az MWSZ elnöke.
