Jogerősen 350 ezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatainak megtérítésére kötelezte a Fővárosi Törvényszék a Kispesti Waldorf Iskolát, amiért 2013-ban elutasította egy diák felvételét miután szülei közölték a leendő iskolával: a gyermeket két anyuka neveli - közölte a felperest képviselő Háttér Társaság az MTI-vel szerdán.
A közleményben felidézték: az ügy 2013 nyarán indult, amikor a 13 éves fiú szülei eldöntötték, gyermeküknek új iskolát keresnek. Az előzetes egyeztetések lezajlottak, ugyanakkor azt követően, hogy az anyuka jelezte, miszerint a gyermeket azonos nemű bejegyzett élettársával közösen neveli, a tanárnő emailben közölte: "családi állapotuk" miatt a gyermeket mégsem tudja az osztályba felvenni.
Az ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2014-ben már a család javára döntött és 50 ezer forintra bírságolta az iskolát. A megalázóan alacsony összegű bírság után az anyuka úgy döntött: kártérítést is követel az iskolától.
A Fővárosi Törvényszék az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyzetértékelését osztva megállapította: a felperes fiának az iskolába történő felvétele a felperes szexuális irányultsága miatt hiúsult meg. Arra az érvre, hogy az elutasításra a gyermek érdekében volt szükség, a bíróság elvi éllel szögezte le: "A mindenkori oktatási intézményektől és azok pedagógusaitól elvárható, hogy (...) a megfelelő pedagógiai eszközök alkalmazásával megakadályozzák az olyan tanulók inzultálását, akik bármilyen tulajdonságuk folytán eltérnek az osztály más tagjaitól. Az eltérő tulajdonsággal rendelkező diákok nem szenvedhetnek hátrányt azáltal, hogy az oktatási intézmény, avagy annak osztálytanítója nem képes, vagy nem akar az ő személyes igényeikre figyelemmel lenni és az osztályközösségbe való beilleszkedésüket elősegíteni." - közölte a Háttér Társaság.
A bíróság ezért az anyukának 350 ezer forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg, és kötelezte az iskolát a kamatok és a perköltség megtérítésére is. A közleményben idézték Dombos Tamást, a Háttér Társaság ügyvivőjét, aki azt mondta, örvendetes, hogy a bíróság elismerte, egy gyermek hátrányos megkülönböztetése szülei szexuális irányultsága miatt elfogadhatatlan, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a bíróság közbenjárására van szükség, hogy ezt az iskolák is elfogadják.
A közleményben jelezték azt is, az esetet követően a gyermeket nevelő azonos nemű párok érdekében dolgozó Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Magyar LMBT Szövetség levélben fordult a Magyar Waldorf Szövetséghez, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy az ilyen esetek megelőzhetőek legyenek. A címzettek még csak válaszra sem méltatták a civileket - tették hozzá.
A Magyar Waldorf Szövetség az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az EBH határozatát követően, 2014-ben azonban azt tudatták, a Magyar Waldorf Szövetség (MWSZ) elfogadta az EBH-nak a Kispesti Waldorf Iskolával kapcsolatban hozott, hátrányos megkülönböztetést megállapító határozatát. A történtekre utalva hangsúlyozták, egyedi esetről van szó. "Az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség megteremtése, a másság elfogadása kiemelt elemként jelenik meg a Waldorf-pedagógiában a mindennapokban éppúgy, mint a kifejezetten ezt célzó tevékenységek során" - írta akkor Marosváry Péter, az MWSZ elnöke.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
