Lakat kerülhet az iskolákra a szegregáció miatt: nem mentegeti magát a Klik

A kaposvári esetet követően további 17 iskolát zárathatnak be a magyar bíróságok, mert azok elkülönítették a cigány tanulókat - ez a legutóbbi ítélet szerint az minisztérium felelőssége is. Az Klik szerint antiszegregációs lépésekre van szükség, nem elég bezárni az iskolákat.

  • Eduline

Kedden az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány bejelentette, hogy miután pert nyertek az állammal és a kaposvári önkormányzattal szemben a roma gyerekeket elkülönítő helyi iskola ügyében, további lépéseket fognak tenni, hogy más szegregáló iskolákat is bezárhassnak.

18 iskola is bezárhat a romák szegregációja miatt

Kaposváron a bíróság ítélete alapján be kell zárni egy iskolát, mert úgy működtették, hogy a döntéshozóknak tudomása volt a roma diákok elkülönítéséről. Ez várhat több iskolára is, ahol a minisztérium felelőssége aligha vitatható. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 18 iskola esetében indított pert az iskolafenntartók, főleg önkormányzatokkal szemben.

A állami iskolafenntartó, a KLIK szerdán közzétett álláspontja szerint egy peres eljárás önmagában nem oldja meg egyetlen, szegregációval fenyegetett iskola problémáját sem, mivel ennek a problémának a leküzdéséhez, és a minőségi oktatás biztosításához minden esetben a helyi közösség összefogása és erőfeszítése is szükséges. "Helyi problémára csak helyben lehet hatásos és megfelelő választ adni, ez az egyetlen módja az antiszegregációs folyamatok előmozdításának" - írják. Egy bírósági eljárás csak egy eszköz, de nem a megoldása a problémának az állami szerv szerint, amely a sokadik, szegregáció miatti pert veszíti el.

Minden tankerületben antiszegregációs szakértőt szeretnének alkalmazni, és hogy működjön olyan kerekasztal, amely az érintettek, a szakma, valamint a fenntartó bevonásával helyben képes hatékonyan orvosolni a szegregációs nehézségeket. Az állami intézményfenntartó a szakos ellátás biztosításával, az iskolákban eddig megvalósított, és a jövőben tervezett infrastrukturális és módszertani fejlesztésekkel kívánja megsegíteni a szegregációval fenyegetett intézményeit.

A KLIK továbbra is elítél mindennemű szegregációs törekvést, hátrányos megkülönböztetést. Ahogy korábban, úgy most is fellép a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése érdekében és mindent megtesz azért, hogy a területi és más hátrányokat az oktatás-nevelés segítségével kompenzálja.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) nem kommentálja a CFCF bejelentését, amíg nem kap hivatalos értesítést az általuk benyújtott keresetmódosítás tartalmáról, hangsúlyozzuk, hogy a kérdéses perben szereplő intézmények jelentős része nem az állami intézményfenntartóhoz tartozik.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.