Újszerű gondolatok a kötelező gimnáziumi felvételi kapcsán az államtitkártól.
Palkovics László oktatási államtatikárnak az ATV-ben tették fel a kérdést szerda este (6:35-től indul), hogy a kormány a gimnáziumi felvételi esetleges bevezetésével az-e a cél, hogy szűkítsék a gimnáziumba bejutók körét, így a szakképzés felé terelve a diákokat. Az államtitkár erre azonban furcsa statisztikát rántott elő, ami mellőzi a tényeket:
A magyar társadalom több mint kétharmada azt gondolja, hogy alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma.
Ez politikailag lehet, hogy nem elhanyagolható statisztika, de ettől még nem tény. A tény az, hogy a gimnáziumot választók sokkal magasabb számban vannak, mint azok a diákok, akik a szakgimnáziumokat választják, a szakközépiskolákban a férőhelyek számának fele kihasználatlan, mert nem mennek oda a diákok. Az, hogy a magyar társadalom mit gondol egy kérdésről, az nem jelenti azt, hogy az valóban úgy is van. Az már tény, hogy nincs elegendő szakember, de ezt a pályát vonzóvá érdemes tenni, hogy a diákok önként választhassák.
Hiába erősítik a szakképzést, a gimnáziumok népszerűsége nő
Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, mégis évről évre nő a gimnáziumok népszerűsége - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen.
A folytatásban még merészebb dolgok hagyták el az államtitkár száját:
- Elképzelhető-e, ha bevezetik a kötelező középiskolai [gimnáziumi] felvételit, az tovább szűkíti azoknak a lehetőségét, akik gimnáziumban szeretnének tanulni?
- Nehéz értelmezni ezt a szembeállítást, hiszen a szakgimnázium pontosan olyan intézményi forma, mint a szakgimnázium.
Nem, nem az. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká formálása, valamint a szakmai tárgyak szerepének növekedése óta nehéz azt állítani, hogy a szakgimnázium jobban hasonlítana a klasszikus gimnáziumokra, mint korábban. A közismereti órák száma is csökkent, a komplex természettudomány tantárgy bevezetése is ezt eredményezte.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
