Újszerű gondolatok a kötelező gimnáziumi felvételi kapcsán az államtitkártól.
Palkovics László oktatási államtatikárnak az ATV-ben tették fel a kérdést szerda este (6:35-től indul), hogy a kormány a gimnáziumi felvételi esetleges bevezetésével az-e a cél, hogy szűkítsék a gimnáziumba bejutók körét, így a szakképzés felé terelve a diákokat. Az államtitkár erre azonban furcsa statisztikát rántott elő, ami mellőzi a tényeket:
A magyar társadalom több mint kétharmada azt gondolja, hogy alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma.
Ez politikailag lehet, hogy nem elhanyagolható statisztika, de ettől még nem tény. A tény az, hogy a gimnáziumot választók sokkal magasabb számban vannak, mint azok a diákok, akik a szakgimnáziumokat választják, a szakközépiskolákban a férőhelyek számának fele kihasználatlan, mert nem mennek oda a diákok. Az, hogy a magyar társadalom mit gondol egy kérdésről, az nem jelenti azt, hogy az valóban úgy is van. Az már tény, hogy nincs elegendő szakember, de ezt a pályát vonzóvá érdemes tenni, hogy a diákok önként választhassák.
Hiába erősítik a szakképzést, a gimnáziumok népszerűsége nő
Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, mégis évről évre nő a gimnáziumok népszerűsége - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen.
A folytatásban még merészebb dolgok hagyták el az államtitkár száját:
- Elképzelhető-e, ha bevezetik a kötelező középiskolai [gimnáziumi] felvételit, az tovább szűkíti azoknak a lehetőségét, akik gimnáziumban szeretnének tanulni?
- Nehéz értelmezni ezt a szembeállítást, hiszen a szakgimnázium pontosan olyan intézményi forma, mint a szakgimnázium.
Nem, nem az. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká formálása, valamint a szakmai tárgyak szerepének növekedése óta nehéz azt állítani, hogy a szakgimnázium jobban hasonlítana a klasszikus gimnáziumokra, mint korábban. A közismereti órák száma is csökkent, a komplex természettudomány tantárgy bevezetése is ezt eredményezte.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
