Újszerű gondolatok a kötelező gimnáziumi felvételi kapcsán az államtitkártól.
Palkovics László oktatási államtatikárnak az ATV-ben tették fel a kérdést szerda este (6:35-től indul), hogy a kormány a gimnáziumi felvételi esetleges bevezetésével az-e a cél, hogy szűkítsék a gimnáziumba bejutók körét, így a szakképzés felé terelve a diákokat. Az államtitkár erre azonban furcsa statisztikát rántott elő, ami mellőzi a tényeket:
A magyar társadalom több mint kétharmada azt gondolja, hogy alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma.
Ez politikailag lehet, hogy nem elhanyagolható statisztika, de ettől még nem tény. A tény az, hogy a gimnáziumot választók sokkal magasabb számban vannak, mint azok a diákok, akik a szakgimnáziumokat választják, a szakközépiskolákban a férőhelyek számának fele kihasználatlan, mert nem mennek oda a diákok. Az, hogy a magyar társadalom mit gondol egy kérdésről, az nem jelenti azt, hogy az valóban úgy is van. Az már tény, hogy nincs elegendő szakember, de ezt a pályát vonzóvá érdemes tenni, hogy a diákok önként választhassák.
Hiába erősítik a szakképzést, a gimnáziumok népszerűsége nő
Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, mégis évről évre nő a gimnáziumok népszerűsége - írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. Ezekből kiderül, hogy főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen.
A folytatásban még merészebb dolgok hagyták el az államtitkár száját:
- Elképzelhető-e, ha bevezetik a kötelező középiskolai [gimnáziumi] felvételit, az tovább szűkíti azoknak a lehetőségét, akik gimnáziumban szeretnének tanulni?
- Nehéz értelmezni ezt a szembeállítást, hiszen a szakgimnázium pontosan olyan intézményi forma, mint a szakgimnázium.
Nem, nem az. A szakközépiskolák szakgimnáziumokká formálása, valamint a szakmai tárgyak szerepének növekedése óta nehéz azt állítani, hogy a szakgimnázium jobban hasonlítana a klasszikus gimnáziumokra, mint korábban. A közismereti órák száma is csökkent, a komplex természettudomány tantárgy bevezetése is ezt eredményezte.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
