Az uniós irányelvekkel szemben nem tanulnak elegen a gazdaság kulcságazatokban, a közoktatásból kikerülők egyre nagyobb aránya alapkészségek terén elmaradnak az elvárt szinttől, a központosítás miatt egy merev rendszer alakult ki, ami a forrásokat sem kielégítően osztja szét, ráadásul nem sikerült előrelépni abban sem, hogy a tanulók társadalmi háttere kevésbé legyen meghatározó fejlődésükben.
A magyar kormány üdvözölte az Európai Bizottság gazdasági jelentését, mely inkább pozitív kicsengésű folyamatokról szól, de távolról sem minden téren. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a bizottság a magyar gazdaság általános javulásáról számolt be.
Azonban a közlemény nem tért ki az EB jelentésének oktatási fejezetére, ahol igencsak van mit javítani az EU szerint - írja a jelentés alapján az Eurológus. A 2012-es PISA-felmérés alapján egyértelművé vált, hogy az uniós átlag alatt teljesítenek a diákok szövegértés terén, a gyengén teljesítők aránya növekedett 2009 és 2012-között. Az alapkészségeket is hiányosan fejlesztik, ráadásul nagyon nagy szerepe van annak, hogy vidéken vagy nagyobb városban tanul-e a diák, illetve nem tudja kompenzálni a szerényebb háttérrel rendelkező tanulók lemaradását sem a közoktatási rendszer. A korai iskolaelhagyás is a szegényebb északkeleti országrészt érinti, pedig a térség felzárkóztatásához pont az oktatás hatékonyságának emelése az egyik kulcs.
Bár Magyarországon is törvény tiltja, mégis jelentős a szegregáció, ami szélesíti a szegény és a jómódú diákok közötti szakadékot. Az iskolatípusok nagyban meghatározzák, hogy miként fejlődhetnek a diákok alapkészségei, szakiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok között nagy különbségek mutatkoznak. Az első típusba járók alapkészségei messze elmaradnak az elvárttól, matematikai készségeik a legrosszabbak. Elsősorban a roma tanulók szenvednek a szegregált oktatás miatt, csekély az esélyük a felzárkózásra.
Bár egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, de a jelentés szerint meg kell erősíteni a főiskolára és egyetemre járó hallgatói létszámot. Ez különösen fontos a gazdasági kulcsszektorokban, fejleszteni kell a matematika, számítástechnika, műszaki tudományok, gépipar és építőipar szakokon tanulók számát. A mesterszakon és doktori képzésben résztvevők számában az EU sereghajtói közé tartozunk. A felsőoktatása felvett hallgatóknak az EB szerint az ajánlottnál szűkebb keresztmetszeten kell átjutniuk (anyagi helyzet és tanulmányi eredmények), vagyis az ajánlottnál kevesebb fiatalnak van lehetősége, hogy diplomát szerezhessen.
Gyakorlati képzésben is rosszul teljesítünk, a speciális szakképzést, illetve a középfokúnál magasabb szakképzést nyújtó iskolák tanulói 22 és 9 százalékban vettek részt gyakorlati hellyel kötött tanulmányi szerződés részeként a képzésekben.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
