Már több ezren írták alá a középiskolások érettségi elleni tiltakozását

A diákok szerint későn derült ki, hogy szakközépiskolákban milyen követelmények szerint kell letenni a szakmai érettségit, de a nyelvi érettségit is későn nehezítették.

  • Eduline
Olvasói fotó - Imola

Egyenlőtlen feltételeket teremt az érettségi követelmények gyors változtatása, amelyre a tanulók nem készülhetnek fel időben - összegezhető középiskolás diákok tiltakozása, akik két hete nyílt levelet fogalmaztak meg a kormánnyal szemben, hogy vonják vissza a módosításokat.

Nagy baj lehet a 2017-es érettségin? Kiakadtak a diákok, aláírást gyűjtenek

Több száz diák, tanár és szülő tiltakozik a szakmai érettségi kötelezővé tétele ellen - a változás az eduline olvasóit is megmozgatta. Ahogy arról beszámoltunk, az idei az első végzős szakgimnáziumi évfolyam, amelynek kötelező szakmai tárgyból is érettségizni.

A múlt hét során a Civil Közoktatási Platform nem csak felületet biztosított a diákokhoz való csatlakozáshoz petíció formájában, hanem kikérték az alapvető jogok biztosának véleményét is az érettségi szabályok változásában, mégpedig azért, hogy jogszerű-e, hogy:

  • a szakmai érettségi követelményeit 2017. december 28-án véglegesítették;
  • nehezítettek az idegennyelvi érettségin, ám nem mindenhol tudtak alkalmazkodni az iskolák a feltételekhez, hogy felkészítsék a diákokat.

A petíciót szűk két hét alatt már több mint kétezren írták alá szerda reggelre.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.