MSZP: az iskolák államosításától semmi nem lesz jobb, csak rosszabb

A szocialisták szerint bizonytalanság jellemzi majd a következő tanévet az iskolák államosítása, a mindennapos...

  • MTI
túry

A szocialisták szerint bizonytalanság jellemzi majd a következő tanévet az iskolák államosítása, a mindennapos testnevelés bevezetése és az alapítványi iskolák jövőjének kérdésessége miatt.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa hétfőn, egy héttel a tanévkezdés előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az iskolaév még a régi, önkormányzati logika szerint, viszonylagos nyugalomban indul, de az iskolák 2013. január 1-jei államosítása miatt nagy a bizonytalanság. Megerősítette, hogy a szocialisták indokolatlannak, pénzügyileg és szakmailag is megvalósíthatatlannak tartják az iskolarendszer centralizációját.

Kitért arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ csak szeptember 1-jén alakul meg, azt pedig különösen aggályosnak tartotta, hogy az átalakítás a tanév közben történik, ez ugyanis - mint mondta - az oktató-nevelő munkát is veszélyeztetheti.

Kunhalmi Ágnes szerint aggodalomra ad okot az is, hogy az állam már a megyei intézmények átvételét sem tudta zökkenőmentesen megoldani, ezúttal viszont csaknem ötezer intézményt, 120 ezer pedagógust és 1,3 millió gyermeket érintenek majd a változások.

Az MSZP-s politikus szerint az iskolák államosításával megszűnik a helyi közösségek autonómiája, és a lokális problémákra érzéketlen iskolarendszer alakul ki. További veszélyként értékelte, hogy az oktatás színvonala süllyedni fog, szerinte a központosítás miatt a jó iskolák rosszabbá válhatnak, a rosszak viszont nem javulnak. Véleménye szerint problémát jelent majd az is, hogy az önkormányzatok forrásoktól esnek el.

Az államosítás célja a pénzelvonás, pedagógusok elbocsátása és intézmények összevonása - mondta, megjegyezve, hogy az összevonásokra és a pedagóguslétszám csökkenésére Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is utalt egy vasárnapi rádióinterjúban.

Az MSZP-s politikus szerint bizonytalanságot okoz az iskolák egy részének a mindennapos testnevelés bevezetése is. Erről szólva idézte Szabó Máté ombudsman jelentését, amely szerint hiányoznak az ehhez szükséges feltételek, nincs elég tornaterem, a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után, az intézmények 29 százalékában ki sem építettek vizesblokkot. A szükséges fejlesztésekre pedig nincs forrás a költségvetésben - tette hozzá.

Kérdésesnek nevezte az alapítványi iskolák sorsát is, mivel az előző kormány által kötött közoktatási szerződéseket csak augusztusig hosszabbították meg, újat pedig az eddiginél lényegesen kevesebbel kötöttek. Mint mondta, ez bizonytalanná teszi több, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, viselkedészavaros vagy tanulmányi gondokkal küzdő diákokat oktató alapítványi iskola jövőjét.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.