Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 2 rész: topgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor jó döntés?
Az egyetemi gyakorlóiskolákból és az évről évre tíz-tizenötszörös túljelentkezést regisztráló topgimnáziumokból egyenes út vezet a legjobb egyetemekre, ezek az intézmények tarolnak a tanulmányi versenyeken, a diákok tucatnyi szakkör és fakultáció közül választhatnak, a tanári kar pedig felkészült és motivált pedagógusokból áll, akik közül sokan egyetemen is oktatnak − ilyen érvek szólnak az erős, teljesítményorientált középiskolák mellett.
Pszichológusok szerint a „versenyistálló” tökéletes választás, ha egyértelműen az egyetemi továbbtanulás a cél, ha a diák kiemelkedően teljesít az általános iskolában, motivált és érdeklődő, sőt akkor érzi elemében magát, ha kihívásokkal találkozik az iskolában, ha szereti a verseny- és vizsgaszituációt.
Az erős középiskolákban nemcsak a pedagógusok felkészültsége, hanem a közösség húzóereje is sokat lendíthet a tanulók teljesítményén – ez pedig fontos szempont, mert a 14-15 évesek identitását és terveit elsősorban a barátok határozzák meg.
Kontra: mikor nem jó döntés?
Nem mindenkinek tesz jót, ha erős, teljesítményorientált középiskolába kerül − sokan akkor tudnak igazán jól teljesíteni, ha a saját tempójukban tanulhatnak. Ha az iskola nem passzol a diák képességeihez, ha túl nagyok az elvárások, a tanulót folyamatosan kudarcélmények érik, és egyre nehezebben viseli majd a teljesítménykényszert.
Érdemes azzal is számolni, hogy az erős gimnáziumokban délutánonként és hétvégenként sem áll meg az élet: a szakkörök, a versenyfelkészítések és a versenyek miatt az ilyen intézményben tanulók kevesebb szabadidővel gazdálkodhatnak.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
