Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 2 rész: topgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor jó döntés?
Az egyetemi gyakorlóiskolákból és az évről évre tíz-tizenötszörös túljelentkezést regisztráló topgimnáziumokból egyenes út vezet a legjobb egyetemekre, ezek az intézmények tarolnak a tanulmányi versenyeken, a diákok tucatnyi szakkör és fakultáció közül választhatnak, a tanári kar pedig felkészült és motivált pedagógusokból áll, akik közül sokan egyetemen is oktatnak − ilyen érvek szólnak az erős, teljesítményorientált középiskolák mellett.
Pszichológusok szerint a „versenyistálló” tökéletes választás, ha egyértelműen az egyetemi továbbtanulás a cél, ha a diák kiemelkedően teljesít az általános iskolában, motivált és érdeklődő, sőt akkor érzi elemében magát, ha kihívásokkal találkozik az iskolában, ha szereti a verseny- és vizsgaszituációt.
Az erős középiskolákban nemcsak a pedagógusok felkészültsége, hanem a közösség húzóereje is sokat lendíthet a tanulók teljesítményén – ez pedig fontos szempont, mert a 14-15 évesek identitását és terveit elsősorban a barátok határozzák meg.
Kontra: mikor nem jó döntés?
Nem mindenkinek tesz jót, ha erős, teljesítményorientált középiskolába kerül − sokan akkor tudnak igazán jól teljesíteni, ha a saját tempójukban tanulhatnak. Ha az iskola nem passzol a diák képességeihez, ha túl nagyok az elvárások, a tanulót folyamatosan kudarcélmények érik, és egyre nehezebben viseli majd a teljesítménykényszert.
Érdemes azzal is számolni, hogy az erős gimnáziumokban délutánonként és hétvégenként sem áll meg az élet: a szakkörök, a versenyfelkészítések és a versenyek miatt az ilyen intézményben tanulók kevesebb szabadidővel gazdálkodhatnak.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
