Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 2 rész: topgimnáziumok. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor jó döntés?
Az egyetemi gyakorlóiskolákból és az évről évre tíz-tizenötszörös túljelentkezést regisztráló topgimnáziumokból egyenes út vezet a legjobb egyetemekre, ezek az intézmények tarolnak a tanulmányi versenyeken, a diákok tucatnyi szakkör és fakultáció közül választhatnak, a tanári kar pedig felkészült és motivált pedagógusokból áll, akik közül sokan egyetemen is oktatnak − ilyen érvek szólnak az erős, teljesítményorientált középiskolák mellett.
Pszichológusok szerint a „versenyistálló” tökéletes választás, ha egyértelműen az egyetemi továbbtanulás a cél, ha a diák kiemelkedően teljesít az általános iskolában, motivált és érdeklődő, sőt akkor érzi elemében magát, ha kihívásokkal találkozik az iskolában, ha szereti a verseny- és vizsgaszituációt.
Az erős középiskolákban nemcsak a pedagógusok felkészültsége, hanem a közösség húzóereje is sokat lendíthet a tanulók teljesítményén – ez pedig fontos szempont, mert a 14-15 évesek identitását és terveit elsősorban a barátok határozzák meg.
Kontra: mikor nem jó döntés?
Nem mindenkinek tesz jót, ha erős, teljesítményorientált középiskolába kerül − sokan akkor tudnak igazán jól teljesíteni, ha a saját tempójukban tanulhatnak. Ha az iskola nem passzol a diák képességeihez, ha túl nagyok az elvárások, a tanulót folyamatosan kudarcélmények érik, és egyre nehezebben viseli majd a teljesítménykényszert.
Érdemes azzal is számolni, hogy az erős gimnáziumokban délutánonként és hétvégenként sem áll meg az élet: a szakkörök, a versenyfelkészítések és a versenyek miatt az ilyen intézményben tanulók kevesebb szabadidővel gazdálkodhatnak.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
