Jobb lesz-e az oktatás, ha több pénzt kap a tanár?

A címben feltett kérdésre kereste a választ az MTA Közgazdaságtudományi Intézet oktatástudományi kutatócsoportja legújabb, európai országokra vonatkozó kutatásában.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A rövid válasz, hogy nem feltétlenül. Egy 2014-es nemzetközi, a tanári jövedelmek összehasonlításán alapuló kutatás megállapította, hogy ott, ahol a tanárok jövedelmi szintje magasabb, jobbak a tanárok kognitív képességei, azonban a tanári fizetések emelésével nem biztos, hogy sikerül kedvezőbbé tenni a tanári kar összetételét - áll az akadémia cikkében.

Nem csak a kereset mértéke fontos, hanem az is, mennyi az alternatív jövedelem. Például a reálszakok esetében minden európai országban jellemző, hogy az alternetív jövedelem magasabb, mivel mérnökként vagy informatikusként jóval többet lehet keresni, mint matektanárként.

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta.

A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.

Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a döntéshozóknak a bér tekintetében érdemes a tanári pályát kezdőkre koncentrálni, és azokra a pedagógusokra, akiknek a szakterületén az alternatív jövedelem magasabb. Később ugyanis jóval kisebb eséllyel módosít pályát egy tanár.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.