Iskolai relaxáció: szeptembertől kötelező lesz, de nem önálló tantárgyként

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott...

  • Eduline
Fazekas István

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott cikkben Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője, az iskolai relaxáció bevezetésének programgazdája.

A szakember szerint a nevelési tanácsadók szolgáltatásait igénybe vevő 189 794 diákból tanácsadáson 99 687 gyerek, terápián 71 308 vett részt a 2009-2010-es tanévben. „Aligha kell ennél beszédesebb statisztika annak igazolására, hogy az iskolákban elodázhatatlan a stresszkezelő módszerek meghonosítása” – írja.

Bagdy Emőke szerint az iskolások naponta szembesülnek a felnőttek egy részének destruktív „stresszoldó eszközeivel”: alkohol, cigaretta, drog, „újabban sarlatánkúrák”. Hozzáteszi: a „diákrelax” hívei olyan módszert kínálnak a diákoknak, amely „növeli koncentrációjukat, kreativitásukat, önismeretüket, problémamegoldó, alkalmazkodó és feszültségtűrő képességüket, azt az utat, amelyik építi, és nem leépíti személyiségüket”.

„Éppen ezért ért meglepetésként, hogy akadt néhány ellenzője is tervünknek. A kritikusok alulinformáltságát és/vagy tudatos torzítását mutatja, hogy míg egy szervezet keresztényellenesnek bélyegezte, addig egy publicista népnemzeti ommnak minősítette az iskolai relaxációt” – olvasható a cikkben.

A szakember szerint a diákok számára az ehhez hasonló konfliktusos helyzetekre is kínálhat megoldást az iskolai relaxáció. A felsősöknek szánt gyakorlatsorok között egyebek között van olyan, amikor a stresszhelyzet feldolgozását úgy segítik, hogy egy-egy negatív élményt egymás között kibeszélve megkeresik az adott esemény lehetséges pozitívumát: azt, hogy például milyen energiákat, készségeket, képességeket mozgósíthat a krízishelyzet. 

„Szeptembertől indul a program, nem önálló kötelező tantárgyként, és időkerete is legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával. A foglalkozások majdani vezetői számára már készen vannak a tematikák, vagyis az az akkreditált szakmai programsorozat, amely iránymutató, és amely alapján diák és tanár is élvezni fogja a közös játékos munkát” – zárul a cikk.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.