Iskolai relaxáció: szeptembertől kötelező lesz, de nem önálló tantárgyként

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott...

  • Eduline
Fazekas István

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott cikkben Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője, az iskolai relaxáció bevezetésének programgazdája.

A szakember szerint a nevelési tanácsadók szolgáltatásait igénybe vevő 189 794 diákból tanácsadáson 99 687 gyerek, terápián 71 308 vett részt a 2009-2010-es tanévben. „Aligha kell ennél beszédesebb statisztika annak igazolására, hogy az iskolákban elodázhatatlan a stresszkezelő módszerek meghonosítása” – írja.

Bagdy Emőke szerint az iskolások naponta szembesülnek a felnőttek egy részének destruktív „stresszoldó eszközeivel”: alkohol, cigaretta, drog, „újabban sarlatánkúrák”. Hozzáteszi: a „diákrelax” hívei olyan módszert kínálnak a diákoknak, amely „növeli koncentrációjukat, kreativitásukat, önismeretüket, problémamegoldó, alkalmazkodó és feszültségtűrő képességüket, azt az utat, amelyik építi, és nem leépíti személyiségüket”.

„Éppen ezért ért meglepetésként, hogy akadt néhány ellenzője is tervünknek. A kritikusok alulinformáltságát és/vagy tudatos torzítását mutatja, hogy míg egy szervezet keresztényellenesnek bélyegezte, addig egy publicista népnemzeti ommnak minősítette az iskolai relaxációt” – olvasható a cikkben.

A szakember szerint a diákok számára az ehhez hasonló konfliktusos helyzetekre is kínálhat megoldást az iskolai relaxáció. A felsősöknek szánt gyakorlatsorok között egyebek között van olyan, amikor a stresszhelyzet feldolgozását úgy segítik, hogy egy-egy negatív élményt egymás között kibeszélve megkeresik az adott esemény lehetséges pozitívumát: azt, hogy például milyen energiákat, készségeket, képességeket mozgósíthat a krízishelyzet. 

„Szeptembertől indul a program, nem önálló kötelező tantárgyként, és időkerete is legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával. A foglalkozások majdani vezetői számára már készen vannak a tematikák, vagyis az az akkreditált szakmai programsorozat, amely iránymutató, és amely alapján diák és tanár is élvezni fogja a közös játékos munkát” – zárul a cikk.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.