Iskolai relaxáció: szeptembertől kötelező lesz, de nem önálló tantárgyként

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott...

  • Eduline
Fazekas István

Meglepetésként ért, hogy akadt néhány ellenzője az iskolai relaxáció bevezetésének – írja az eduline-nak eljuttatott cikkben Bagdy Emőke, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület vezetője, az iskolai relaxáció bevezetésének programgazdája.

A szakember szerint a nevelési tanácsadók szolgáltatásait igénybe vevő 189 794 diákból tanácsadáson 99 687 gyerek, terápián 71 308 vett részt a 2009-2010-es tanévben. „Aligha kell ennél beszédesebb statisztika annak igazolására, hogy az iskolákban elodázhatatlan a stresszkezelő módszerek meghonosítása” – írja.

Bagdy Emőke szerint az iskolások naponta szembesülnek a felnőttek egy részének destruktív „stresszoldó eszközeivel”: alkohol, cigaretta, drog, „újabban sarlatánkúrák”. Hozzáteszi: a „diákrelax” hívei olyan módszert kínálnak a diákoknak, amely „növeli koncentrációjukat, kreativitásukat, önismeretüket, problémamegoldó, alkalmazkodó és feszültségtűrő képességüket, azt az utat, amelyik építi, és nem leépíti személyiségüket”.

„Éppen ezért ért meglepetésként, hogy akadt néhány ellenzője is tervünknek. A kritikusok alulinformáltságát és/vagy tudatos torzítását mutatja, hogy míg egy szervezet keresztényellenesnek bélyegezte, addig egy publicista népnemzeti ommnak minősítette az iskolai relaxációt” – olvasható a cikkben.

A szakember szerint a diákok számára az ehhez hasonló konfliktusos helyzetekre is kínálhat megoldást az iskolai relaxáció. A felsősöknek szánt gyakorlatsorok között egyebek között van olyan, amikor a stresszhelyzet feldolgozását úgy segítik, hogy egy-egy negatív élményt egymás között kibeszélve megkeresik az adott esemény lehetséges pozitívumát: azt, hogy például milyen energiákat, készségeket, képességeket mozgósíthat a krízishelyzet. 

„Szeptembertől indul a program, nem önálló kötelező tantárgyként, és időkerete is legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával. A foglalkozások majdani vezetői számára már készen vannak a tematikák, vagyis az az akkreditált szakmai programsorozat, amely iránymutató, és amely alapján diák és tanár is élvezni fogja a közös játékos munkát” – zárul a cikk.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.