Slamet, rapet és más kortárs anyagot is használnak azok a tanárok, akik szerint teljesen rossz megközelítésből oktatja ma a többség az irodalmat Magyarországon. Tényleg csak a halott szerző a jó szerző? Az Origónak nyilatkozó szakemberek szerint egyáltalán nem.
Terjedelmes cikkben foglalkozik az Origo azzal, hogy miért úgy tanítják ma az iskolákban az irodalmat, ahogy. Az írásban egy sor szakember is megszólal.
„Az új Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben és az érettségi követelményrendszerben csak halott szerzők vannak nevesítve, pedig az irodalom élő, folyton alakuló dolog. Ma csak jó képességű gyerekek és kezdeményező szellemű tanárok tudnak időt szorítani a kortársakra és a diákok saját olvasmányaira – és mindig némi vagánykodó szabályszegés árán.” – mondta el Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Arató szerint nincs rendben, hogy a kortárs irodalomra a középiskolákban csak utolsó évben, és mindössze tíz órát szán a kerettanterv. Ebbe az időbe ugyanis szinte semmi nem fér bele, holott a cikkben szintén megszólaló Takács Emília magyartanár is azt vallja, hogy a régi korok irodalma csak a kortársak ismeretében oktatható.
Bár a Nemzeti alaptanterv korábban több mozgásteret adott a tanároknak, mint manapság, Arató szerint ezt sokan nem tudták kihasználni, így akkor sem volt jobb a helyzet. Szerinte a megoldás az lenne, ha a tantervben végre leszámolnának az időrenddel, és inkább műfajok szerint kéne rendszerezni a szerzőket. Így megférne egymás mellett Petri György és Berzsenyi Dániel.
Gyeskó Ágnes a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára szerint „a gyerekeket nem érdekli, hol és mikor éltek, ráérnek erre később. Nem az dönti el a módszert, hogy kortárs, vagy sem. Minden jó, ami máshova is jó, ami az adott műhöz és diákcsoporthoz illik”. Ő egyébként csoportban dolgoztatja fel a diákokkal a műveket, és a Szózatot Kis Judit Ágnes Szó című versével hasonlították össze, a diákok pedig ezek alapján érveltek a külföldre menni vagy itthon maradni kérdésével kapcsolatban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
