Slamet, rapet és más kortárs anyagot is használnak azok a tanárok, akik szerint teljesen rossz megközelítésből oktatja ma a többség az irodalmat Magyarországon. Tényleg csak a halott szerző a jó szerző? Az Origónak nyilatkozó szakemberek szerint egyáltalán nem.
Terjedelmes cikkben foglalkozik az Origo azzal, hogy miért úgy tanítják ma az iskolákban az irodalmat, ahogy. Az írásban egy sor szakember is megszólal.
„Az új Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben és az érettségi követelményrendszerben csak halott szerzők vannak nevesítve, pedig az irodalom élő, folyton alakuló dolog. Ma csak jó képességű gyerekek és kezdeményező szellemű tanárok tudnak időt szorítani a kortársakra és a diákok saját olvasmányaira – és mindig némi vagánykodó szabályszegés árán.” – mondta el Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Arató szerint nincs rendben, hogy a kortárs irodalomra a középiskolákban csak utolsó évben, és mindössze tíz órát szán a kerettanterv. Ebbe az időbe ugyanis szinte semmi nem fér bele, holott a cikkben szintén megszólaló Takács Emília magyartanár is azt vallja, hogy a régi korok irodalma csak a kortársak ismeretében oktatható.
Bár a Nemzeti alaptanterv korábban több mozgásteret adott a tanároknak, mint manapság, Arató szerint ezt sokan nem tudták kihasználni, így akkor sem volt jobb a helyzet. Szerinte a megoldás az lenne, ha a tantervben végre leszámolnának az időrenddel, és inkább műfajok szerint kéne rendszerezni a szerzőket. Így megférne egymás mellett Petri György és Berzsenyi Dániel.
Gyeskó Ágnes a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára szerint „a gyerekeket nem érdekli, hol és mikor éltek, ráérnek erre később. Nem az dönti el a módszert, hogy kortárs, vagy sem. Minden jó, ami máshova is jó, ami az adott műhöz és diákcsoporthoz illik”. Ő egyébként csoportban dolgoztatja fel a diákokkal a műveket, és a Szózatot Kis Judit Ágnes Szó című versével hasonlították össze, a diákok pedig ezek alapján érveltek a külföldre menni vagy itthon maradni kérdésével kapcsolatban.
Fűnyírószerűen megnyirbált témakörök, heti három óra, és egy olyan kétszintű érettségi rendszer matekból, amely a gyakorlatban nem működik. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapítójának az írása.
Kevesebb, mint egy hét van hátra az idei érettségi kezdetéig. A végzős diákok hagyományosan idén is magyar nyelv és irodalom vizsgával indítják az érettségi időszakot május 4-én. Az utolsó napokban sokakban nő a feszültség, ezért Németh Nikolettel, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanárával beszélgettünk.
Több tízezer forintba kerül egy-egy érettségi annak, aki már nem tanulói jogviszonyban vizsgázik. Ezért nem mindegy, hogy mi történik a befizetett pénzzel, ha végül nem tudnak részt venni a vizsgán. Utánanéztünk a szabályoknak.
A MOME volt 2020-ban az első modellváltott egyetem, melynek az alapítványát a Fideszhez sok szálon köthető Böszörményi-Nagy Gergely vezette. Az alapítói jogokat az újonnan felálló oktatási minisztériumnak ajánlották fel.
@eduline.hu 100 százalékos érettségi? Nem lesz egyszerű, de a @studium_generale tanácsaival még ez is sikerülhet. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hoztunk néhány egyszerű feladatot, amivel gyakorolhattok online az idei matekérettségire.
Videóban beszélt részletesen felsőoktatási útjáról Orbán Anita, akinek többek között vállalatértékelésből és történelemből van mesterdiplomája. Összegyűjtöttük, még mit érdemes tudni a leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szakmai múltjáról.
Szerdán szinte egész nap nem lehetett megnyitni az Oktatási Hivatal oldalán a korábbi évek érettségi feladatlapjait technikai hiba miatt.
