Igazolatlan hiányzások miatt emeltek vádat két szülő ellen

Több szabálysértési és büntetőeljárás ellenére is éveken át elhanyagolta két közös gyerekük iskoláztatását az a zalaegerszegi nő és élettársa, akik ellen kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat. Időközben gyermekeiket állami gondozásba is vették - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.

  • MTI
pixabay.com

A jelenleg 15 és 13 éves gyerekek ügyében a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala 2013-ban a tankötelezettség megsértése miatt először csak figyelmeztetésben részesítette a szülőket, néhány hónappal később azonban már öt-ötezer forint pénzbírságot szabott ki rájuk. A járási hivatal 2015-ben elrendelte a két kiskorú gyermek védelembe vételét, mert fejlődésüket a vádlottak "helytelen magatartása, az együttműködés hiánya és az ebből adódó nagyszámú iskolai hiányzás" veszélyeztette, a szülőket pedig nem sokkal később újabb, ezúttal 10-10 ezer forintos pénzbírság megfizetésére kötelezte.

Az anyát és élettársát a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 2014-ben kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt megrovásban részesítette. A gyerekek elhanyagolása miatt a Zala Megyei Kormányhivatal 2015-ben megszüntette az iskoláztatási támogatás folyósítását is. A két gyerek csak a 2015-16-os tanévben 682, illetve 815 órát hiányzott igazolatlanul az iskolából, amiért a zalaegerszegi intézmény ifjúságvédelmi felelőse személyesen beszélt a szülőkkel, illetve több írásbeli felszólítást is küldött nekik.

A nagyszámú iskolai hiányzás ellenére a nevelőtestület engedélyezte a gyerekeknek az osztályozó vizsgát, de azon végül meg sem jelentek, ezért osztályismétlésre kötelezték őket. A vádirat szerint a szülők a családgondozóval és az iskolával sem voltak együttműködők, a védelembe vétel során kialakított gondozási-nevelési tervben foglaltakat nem valósították meg. Sem telefonon, sem személyesen nem voltak elérhetők, szülői értekezleten és fogadóórán nem jelentek meg, nem motiválták a gyerekeket a rendszeres iskolába járásra, miközben asszisztáltak az igazolatlan mulasztásokhoz.

A szülők nemcsak ezzel veszélyeztették kiskorú gyermekeik értelmi fejlődését, de a közöttük történt rendszeres konfliktusok szintén negatív hatással voltak a gyerekekre. Mindezek következményeként a zalaegerszegi járási hivatal 2016 augusztusában mindkét gyereket kiemelte a családból és a zalaegerszegi gyermekotthonban helyezte el őket. A Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség a nő és élettársa ellen két kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vádat.

 

Nem menekülhetnek a diákok, az e-napló a párperces késést is megjegyzi

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Egy biztos: az e-napló megkeseríti a késős diákok életét.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.