Hülyeséget beszélt a miniszter a PISA-teszt után, bocsánatot kért

Ez persze nem itthon történt.

  • MTI

Bocsánatkérésre kényszerült Matko Gluncic, a horvát oktatási minisztérium államtitkára egy nyilvánvalóan diszkriminatív kijelentése miatt, amely szerint azért teljesítettek átlag alatt a horvát diákok a 2015-ös PISA-felmérésen, mert abba bevonták a nemzeti kisebbségekhez tartozó és a hátrányos helyzetű tanulókat is - közölte a Jutarnji List horvát napilap hétfőn.

Az államtitkár a felmérésről az N1 horvát hírcsatornának adott hét végi interjújában beszélt. Szerinte a horvát felmérésben minden diák részt vett, a nemzeti kisebbségek és a hátrányos helyzetű tanulók is, ami rontott a horvát átlagon. Továbbá úgy vélte: egyes európai országok meghamisították adataikat.

Gluncic kijelentését azonnal cáfolta Michelle Bras Roth, a horvát PISA-felmérés vezetője. "Horvátországban az eddig elvégzett teszteken egyetlen egyszer sem kapcsoltuk be a felmérésekbe azokat a gyerekeket, akik nem horvát nyelven végzik tanulmányaikat, mint ahogy azokat a diákokat sem, akik csökkentett program szerint tanulnak" - mondta.

Milorad Pupovac szerb kisebbségi parlamenti képviselő véleménye szerint az oktatási minisztérium képviselőjének kijelentése "szűklátókörül és lokálpatrióta, megtűzdelve soviniszta és rasszista elemekkel". Az államtitkár elfelejti, hogy az intelligencia és a tudás nem az ő általa ismertetett kritériumok szerint rangsorolandó - tette hozzá.

Gluncic egy nappal később elnézést kért. A horvát közszolgálati televízióban azt mondta: sajnálja, hogy nem tudta jól kifejezni magát, és egyesek ezért félreértették mondanivalóját. Miután maga is utánanézett, valójában kik vettek részt a felmérésben, kijelentette, hogy mindössze "nyelvbotlás" történt. "Az interjú után azonnal rájöttem, hogy amit mondtam nem volt politikailag korrekt" - magyarázkodott Gluncic, hozzátéve: ez annak tudható be, hogy ő nem politikus, hanem szakember. A sajtó és több ellenzéki politikus is úgy vélekedett, hogy az államtitkárnak a bocsánatkérés után le is kell mondania.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.