Ez persze nem itthon történt.
Bocsánatkérésre kényszerült Matko Gluncic, a horvát oktatási minisztérium államtitkára egy nyilvánvalóan diszkriminatív kijelentése miatt, amely szerint azért teljesítettek átlag alatt a horvát diákok a 2015-ös PISA-felmérésen, mert abba bevonták a nemzeti kisebbségekhez tartozó és a hátrányos helyzetű tanulókat is - közölte a Jutarnji List horvát napilap hétfőn.
Az államtitkár a felmérésről az N1 horvát hírcsatornának adott hét végi interjújában beszélt. Szerinte a horvát felmérésben minden diák részt vett, a nemzeti kisebbségek és a hátrányos helyzetű tanulók is, ami rontott a horvát átlagon. Továbbá úgy vélte: egyes európai országok meghamisították adataikat.
Gluncic kijelentését azonnal cáfolta Michelle Bras Roth, a horvát PISA-felmérés vezetője. "Horvátországban az eddig elvégzett teszteken egyetlen egyszer sem kapcsoltuk be a felmérésekbe azokat a gyerekeket, akik nem horvát nyelven végzik tanulmányaikat, mint ahogy azokat a diákokat sem, akik csökkentett program szerint tanulnak" - mondta.
Milorad Pupovac szerb kisebbségi parlamenti képviselő véleménye szerint az oktatási minisztérium képviselőjének kijelentése "szűklátókörül és lokálpatrióta, megtűzdelve soviniszta és rasszista elemekkel". Az államtitkár elfelejti, hogy az intelligencia és a tudás nem az ő általa ismertetett kritériumok szerint rangsorolandó - tette hozzá.
Gluncic egy nappal később elnézést kért. A horvát közszolgálati televízióban azt mondta: sajnálja, hogy nem tudta jól kifejezni magát, és egyesek ezért félreértették mondanivalóját. Miután maga is utánanézett, valójában kik vettek részt a felmérésben, kijelentette, hogy mindössze "nyelvbotlás" történt. "Az interjú után azonnal rájöttem, hogy amit mondtam nem volt politikailag korrekt" - magyarázkodott Gluncic, hozzátéve: ez annak tudható be, hogy ő nem politikus, hanem szakember. A sajtó és több ellenzéki politikus is úgy vélekedett, hogy az államtitkárnak a bocsánatkérés után le is kell mondania.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
