Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Tóth Ákos/Eduline
2017-ben is Székesfehérvár ad otthont a háromévente megrendezésre kerülő, immár nagy múltú Országos Diákparlamentnek. A megelőző évben hónapról hónapra, iskolai szintről építkezve találkoztak a diákképviselők, majd a megyei tanácskozásokat követően február 3-án nyílt meg a három napot felölelő tanácskozásuk.
A napirendre kerülő ügyeket gondosan előkészítették, így szó lesz a nyelvvizsgáztatástól a diákok leterheltségén át a diákjogokig szinte mindenről a szekcióülések során.
Az ünnepélyes megnyitón Cser-Palkovics András polgármester, valamint Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért felelős biztosa köszöntötte a diákokat. A polgármester örömét fejezte ki, hogy már második alkalommal láthatják vendégül a diákokat a városban, emellett megjegyezte, hogy a biztos jelenléte sem véletlen, őt a "fiatalok barátjának" nevezte.
Az Országos Diákparlament megalakulásában az alulról építkező folyamat kapcsán nagyon büszke a diákokra, hogy eljuttatták a fórumra észrevételeiket - külön megjegyezte, hogy közel 20 ezer diák tanul Székesfehérváron. Cser-Palkovics arra kérte a diákokat, hogy a fiatalok mutassanak példát a felnőtteknek, hogy képesek javaslataikkal a települési és országos ügyekre hatást gyakorolni.
Navracsics Tibor szerint a demokrácia nem az uralmon lévőkről, hanem azokról szól, akik belakják - hangsúlyozta a diákságnak. Amennyiben az emberek nem rendelkeznek az igénnyel, hogy aktivitást mutassanak, akkor az a demokrácia gyengeségének a jele. Hozzátette, hogy a polgárok minőségén is múlik a demokrácia. A diákképviselőket emlékeztette, hogy a képviselet elve: részek az egészért. A viták kapcsán nem szabad hagyni, hogy rombolják a közösséget - mondta a biztos, hozzátéve, hogy a jövő felé vezető utakat nehéz megtalálni.
A biztos úgy véli, hogy az európai és a magyar oktatás is mérföldkőhöz érkezett. Bár a fiatalok munkanélküliségi adatai enyhe javulást mutatnak, több országban a 40-50 százalékot is meghaladja, ami továbbra is jelentős probléma. Mivel a családok társadalmi helyzet megrendült, a diákok könnyebben találhatnak piacon eladható tudást a közösségi környezetben.
Azt is meg kell fejteni - ha nem is az ODP fórumán -, hogy a a fiatalok radikalizmusában milyen szerepe van az oktatási rendszernek, ugyanis sok nyugati országban a beilleszkedett fiatalok, harmadik generációs bevándorlók, unokák követtek el terrortámadásokat - osztotta meg nézeteit Navracsics.
Az EU tagállamaiban minden ötödik lakos küzd írás- és olvasásbeli nehézségekkel, és többeknek a matematikai műveletek elvégzése is gondot okoz. Az európai iskolák negyedénél adottak a körülmények a megfelelő digitális kompetenciák elsajátításához, napjaink problémái pedig a jövőt alapozzák meg, ahogy a múlt problémái a mostaniakat - figyelmeztetett.
Sipos Imre, az EMMI államtitkára is beszédre emelkedett a levezető asztaltól, ahol csak férfiak ültek. Az államtitkár szerint a diákönkormányzatiság háromévente öröklődik, aminek intézménye a legfontosabb az iskolákban - utalt a demokráciára.
Tóth Ákos/Eduline
A hivatalos megnyitót követően előadásokat hallgathattak a diákok, többek között dr. Jásper András részéről, aki a Diákközéletért Alapítvány elnökeként mutatta be az országos diákjogi mozgalmakat a rendszerváltást követően, az 1994-es Diákjogi Chartától egészen az Országos Diákparlamentig. Egy fontos tanulsága minden bizonnyal volt Jásper szavainak, aki kiemelte, hogy a diákok "elfogytak" 2016-ra, pontosabban azok, akik a 2014-es ODP során vállalták, hogy a két ülés közötti három évben dolgozni fognak az ODP-ért. Ennek következében a helyi Pedagógia Oktatási Központok szervezték a települési és megyei fórumokat. Erre azért került sor, mert az ODP megszervezésért felelős Országos Diákjogi Tanácsot még 2012-ben kiírták a köznevelési törvényből, tehát valamilyen átmeneti megoldásra volt szükség.
Bódig Péter a házigazda város diákéletéről is bemutatott egy előadást, így éreztetve az országos küldöttek körében, hogy mit jelent a Cser-Palkovics által elmondott 20 ezer fehérvári diák által teremtett közeg. Kaszás András pedig a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviseletében mutatta be az ernyőszervezet működését és funkcióját.
Az esti vacsora után tovább folynak a fórumok, szám szerint négy: köznevelési, felsőoktatási, digitális és szakképzési. Húsz különböző szekció kezdi meg a munkát szombaton, ahol már ajánlásokat is meg kell megfogalmazniuk, amit a plenáris ülésen mutatnak be, valamint szavaznak róla. Az ügyrend azt is tartalmazza, hogy amennyiben a képviselők közül legalább 32-en összeállnak és egy saját kérdést terjesztenek a plenáris ülés elé 1 órával, akkor arról is szavazni kell. Ez leginkább azoknak a kérdéseknek engedhet teret, amelyek a megyei gyűlések nem továbbítottak. A diákparlament 267 megjelent képviselővel határozatképes.
A megszavazott javaslatokat az oktatásirányításnak figyelembe kell vennie, amennyiben a köznevelési törvény módosítására kerül sor.
Székesfehérváron mutathatják meg a diákok a kormánynak, milyen változásokat akarnak
Újra ajánlásokat fogalmaznak meg a diákönkormányzati küldöttek a kormánynak. Egy csomó megvalósulatlan kérés maradt a legutóbbi ülésről. Mától három napon át ismét ülésezik a háromévenként összeülő Országos Diákparlament. A székesfehérvári eseményt ma nyitják meg. Az eseményre az ország minden részéből több száz fiatal érkezik, akik a szombati megbeszélések után vasárnap egy ajánlást adnak át az oktatásért felelős államtitkárnak.
