A demokrácia kicsiben, így is jellemezhető az Országos Diákparlament, melynek 2017-ben ismét Székesfehérvár ad otthont. A diákok egy éve készülnek a gyűlésre, ügyeiket alapos körültekintéssel válaszották ki, mellyel kapcsolatban változtatásokat várnak a kormánytól.
2017-ben is Székesfehérvár ad otthont a háromévente megrendezésre kerülő, immár nagy múltú Országos Diákparlamentnek. A megelőző évben hónapról hónapra, iskolai szintről építkezve találkoztak a diákképviselők, majd a megyei tanácskozásokat követően február 3-án nyílt meg a három napot felölelő tanácskozásuk.
A napirendre kerülő ügyeket gondosan előkészítették, így szó lesz a nyelvvizsgáztatástól a diákok leterheltségén át a diákjogokig szinte mindenről a szekcióülések során.
Az ünnepélyes megnyitón Cser-Palkovics András polgármester, valamint Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért felelős biztosa köszöntötte a diákokat. A polgármester örömét fejezte ki, hogy már második alkalommal láthatják vendégül a diákokat a városban, emellett megjegyezte, hogy a biztos jelenléte sem véletlen, őt a "fiatalok barátjának" nevezte.
Az Országos Diákparlament megalakulásában az alulról építkező folyamat kapcsán nagyon büszke a diákokra, hogy eljuttatták a fórumra észrevételeiket - külön megjegyezte, hogy közel 20 ezer diák tanul Székesfehérváron. Cser-Palkovics arra kérte a diákokat, hogy a fiatalok mutassanak példát a felnőtteknek, hogy képesek javaslataikkal a települési és országos ügyekre hatást gyakorolni.
Navracsics Tibor szerint a demokrácia nem az uralmon lévőkről, hanem azokról szól, akik belakják - hangsúlyozta a diákságnak. Amennyiben az emberek nem rendelkeznek az igénnyel, hogy aktivitást mutassanak, akkor az a demokrácia gyengeségének a jele. Hozzátette, hogy a polgárok minőségén is múlik a demokrácia. A diákképviselőket emlékeztette, hogy a képviselet elve: részek az egészért. A viták kapcsán nem szabad hagyni, hogy rombolják a közösséget - mondta a biztos, hozzátéve, hogy a jövő felé vezető utakat nehéz megtalálni.
A biztos úgy véli, hogy az európai és a magyar oktatás is mérföldkőhöz érkezett. Bár a fiatalok munkanélküliségi adatai enyhe javulást mutatnak, több országban a 40-50 százalékot is meghaladja, ami továbbra is jelentős probléma. Mivel a családok társadalmi helyzet megrendült, a diákok könnyebben találhatnak piacon eladható tudást a közösségi környezetben.
Azt is meg kell fejteni - ha nem is az ODP fórumán -, hogy a a fiatalok radikalizmusában milyen szerepe van az oktatási rendszernek, ugyanis sok nyugati országban a beilleszkedett fiatalok, harmadik generációs bevándorlók, unokák követtek el terrortámadásokat - osztotta meg nézeteit Navracsics.
Az EU tagállamaiban minden ötödik lakos küzd írás- és olvasásbeli nehézségekkel, és többeknek a matematikai műveletek elvégzése is gondot okoz. Az európai iskolák negyedénél adottak a körülmények a megfelelő digitális kompetenciák elsajátításához, napjaink problémái pedig a jövőt alapozzák meg, ahogy a múlt problémái a mostaniakat - figyelmeztetett.
Sipos Imre, az EMMI államtitkára is beszédre emelkedett a levezető asztaltól, ahol csak férfiak ültek. Az államtitkár szerint a diákönkormányzatiság háromévente öröklődik, aminek intézménye a legfontosabb az iskolákban - utalt a demokráciára.
A hivatalos megnyitót követően előadásokat hallgathattak a diákok, többek között dr. Jásper András részéről, aki a Diákközéletért Alapítvány elnökeként mutatta be az országos diákjogi mozgalmakat a rendszerváltást követően, az 1994-es Diákjogi Chartától egészen az Országos Diákparlamentig. Egy fontos tanulsága minden bizonnyal volt Jásper szavainak, aki kiemelte, hogy a diákok "elfogytak" 2016-ra, pontosabban azok, akik a 2014-es ODP során vállalták, hogy a két ülés közötti három évben dolgozni fognak az ODP-ért. Ennek következében a helyi Pedagógia Oktatási Központok szervezték a települési és megyei fórumokat. Erre azért került sor, mert az ODP megszervezésért felelős Országos Diákjogi Tanácsot még 2012-ben kiírták a köznevelési törvényből, tehát valamilyen átmeneti megoldásra volt szükség.
Bódig Péter a házigazda város diákéletéről is bemutatott egy előadást, így éreztetve az országos küldöttek körében, hogy mit jelent a Cser-Palkovics által elmondott 20 ezer fehérvári diák által teremtett közeg. Kaszás András pedig a Nemzeti Ifjúsági Tanács képviseletében mutatta be az ernyőszervezet működését és funkcióját.
Az esti vacsora után tovább folynak a fórumok, szám szerint négy: köznevelési, felsőoktatási, digitális és szakképzési. Húsz különböző szekció kezdi meg a munkát szombaton, ahol már ajánlásokat is meg kell megfogalmazniuk, amit a plenáris ülésen mutatnak be, valamint szavaznak róla. Az ügyrend azt is tartalmazza, hogy amennyiben a képviselők közül legalább 32-en összeállnak és egy saját kérdést terjesztenek a plenáris ülés elé 1 órával, akkor arról is szavazni kell. Ez leginkább azoknak a kérdéseknek engedhet teret, amelyek a megyei gyűlések nem továbbítottak. A diákparlament 267 megjelent képviselővel határozatképes.
A megszavazott javaslatokat az oktatásirányításnak figyelembe kell vennie, amennyiben a köznevelési törvény módosítására kerül sor.
Székesfehérváron mutathatják meg a diákok a kormánynak, milyen változásokat akarnak
Újra ajánlásokat fogalmaznak meg a diákönkormányzati küldöttek a kormánynak. Egy csomó megvalósulatlan kérés maradt a legutóbbi ülésről. Mától három napon át ismét ülésezik a háromévenként összeülő Országos Diákparlament. A székesfehérvári eseményt ma nyitják meg. Az eseményre az ország minden részéből több száz fiatal érkezik, akik a szombati megbeszélések után vasárnap egy ajánlást adnak át az oktatásért felelős államtitkárnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
