Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 3. rész: alternatív iskolák. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor érdemes alternatív iskolát választani?
A szülők zöme a különleges pedagógiai módszerek, az egyesek-ötösök rendszerétől eltérő értékelés, a hagyományos iskolákénál jóval oldottabb légkör miatt dönt az alternatív iskolák mellett, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekben az intézményekben jóval kisebbek a tanulócsoportok, mint az állami iskolákban, így több tanári figyelem jut egy-egy diákra.
Pszichológusok szerint magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő, a teljesítménykényszert nehezen viselő diákok számára kifejezetten jó választás lehet az alternatív iskola – egy részüknek deklarált célja az állami iskolarendszerből „kilógó” gyerekek oktatása. Az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő diákok dolgát megkönnyíti, hogy ezekben az iskolákban hangsúlyos szerepet kapnak a közösségi programok, a frontális oktatás helyett pedig inkább kooperatív, csoportos tanulás jellemző a tanórákra.
Valódi alternatívát persze leginkább azok az intézmények jelentenek, amelyek akkreditáltatták saját tantervüket, így nem az állami zsinórmérce szerint oktatnak − a középiskolák közül ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vagy a Közgazdasági Politechnikum. Azok az intézmények, amelyeknek nincs saját kerettantervük, a központi tanterv alapján, de a szokásostól eltérő módszerekkel oktatják a diákokat.
Kontra: mikor nem érdemes?
Az alternatív iskolákban a központi kerettantervek bevezetése és a tankönyvkínálat szűkítése óta többszörösére emelkedett a jelentkezők száma, ezért nem minden felvételiző kerül be a kiválasztott osztályba.
A legtöbb intézmény alapítványi vagy magánkézben van, vagyis a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a működtetés költségeihez: van, ahol tanévenként 40–60 ezer, de olyan is, ahol 200–300 ezer forintot kérnek diákonként.
Azzal is számolni kell a jelentkezési lap kitöltése előtt, hogy a módszertani és tantervi különbségek miatt − ha nem válik be a kiválasztott alternatív intézmény, ezek a pedagógiai módszerek sem passzolnak ugyanis minden diákhoz − nem egyszerű a visszatérés a hagyományos középiskolákba, az iskolaváltás nehézségeket okozhat.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
