szerző:
Eduline

Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 3. rész: alternatív iskolák. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.

Pro: mikor érdemes alternatív iskolát választani?

A szülők zöme a különleges pedagógiai módszerek, az egyesek-ötösök rendszerétől eltérő értékelés, a hagyományos iskolákénál jóval oldottabb légkör miatt dönt az alternatív iskolák mellett, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekben az intézményekben jóval kisebbek a tanulócsoportok, mint az állami iskolákban, így több tanári figyelem jut egy-egy diákra.

©

Pszichológusok szerint magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő, a teljesítménykényszert nehezen viselő diákok számára kifejezetten jó választás lehet az alternatív iskola – egy részüknek deklarált célja az állami iskolarendszerből „kilógó” gyerekek oktatása. Az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő diákok dolgát megkönnyíti, hogy ezekben az iskolákban hangsúlyos szerepet kapnak a közösségi programok, a frontális oktatás helyett pedig inkább kooperatív, csoportos tanulás jellemző a tanórákra.

Valódi alternatívát persze leginkább azok az intézmények jelentenek, amelyek akkreditáltatták saját tantervüket, így nem az állami zsinórmérce szerint oktatnak − a középiskolák közül ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vagy a Közgazdasági Politechnikum. Azok az intézmények, amelyeknek nincs saját kerettantervük, a központi tanterv alapján, de a szokásostól eltérő módszerekkel oktatják a diákokat.

Kontra: mikor nem érdemes?

Az alternatív iskolákban a központi kerettantervek bevezetése és a tankönyvkínálat szűkítése óta többszörösére emelkedett a jelentkezők száma, ezért nem minden felvételiző kerül be a kiválasztott osztályba.

A legtöbb intézmény alapítványi vagy magánkézben van, vagyis a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a működtetés költségeihez: van, ahol tanévenként 40–60 ezer, de olyan is, ahol 200–300 ezer forintot kérnek diákonként.

Azzal is számolni kell a jelentkezési lap kitöltése előtt, hogy a módszertani és tantervi különbségek miatt − ha nem válik be a kiválasztott alternatív intézmény, ezek a pedagógiai módszerek sem passzolnak ugyanis minden diákhoz − nem egyszerű a visszatérés a hagyományos középiskolákba, az iskolaváltás nehézségeket okozhat.

A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.