Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 3. rész: alternatív iskolák. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor érdemes alternatív iskolát választani?
A szülők zöme a különleges pedagógiai módszerek, az egyesek-ötösök rendszerétől eltérő értékelés, a hagyományos iskolákénál jóval oldottabb légkör miatt dönt az alternatív iskolák mellett, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekben az intézményekben jóval kisebbek a tanulócsoportok, mint az állami iskolákban, így több tanári figyelem jut egy-egy diákra.
Pszichológusok szerint magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő, a teljesítménykényszert nehezen viselő diákok számára kifejezetten jó választás lehet az alternatív iskola – egy részüknek deklarált célja az állami iskolarendszerből „kilógó” gyerekek oktatása. Az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő diákok dolgát megkönnyíti, hogy ezekben az iskolákban hangsúlyos szerepet kapnak a közösségi programok, a frontális oktatás helyett pedig inkább kooperatív, csoportos tanulás jellemző a tanórákra.
Valódi alternatívát persze leginkább azok az intézmények jelentenek, amelyek akkreditáltatták saját tantervüket, így nem az állami zsinórmérce szerint oktatnak − a középiskolák közül ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vagy a Közgazdasági Politechnikum. Azok az intézmények, amelyeknek nincs saját kerettantervük, a központi tanterv alapján, de a szokásostól eltérő módszerekkel oktatják a diákokat.
Kontra: mikor nem érdemes?
Az alternatív iskolákban a központi kerettantervek bevezetése és a tankönyvkínálat szűkítése óta többszörösére emelkedett a jelentkezők száma, ezért nem minden felvételiző kerül be a kiválasztott osztályba.
A legtöbb intézmény alapítványi vagy magánkézben van, vagyis a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a működtetés költségeihez: van, ahol tanévenként 40–60 ezer, de olyan is, ahol 200–300 ezer forintot kérnek diákonként.
Azzal is számolni kell a jelentkezési lap kitöltése előtt, hogy a módszertani és tantervi különbségek miatt − ha nem válik be a kiválasztott alternatív intézmény, ezek a pedagógiai módszerek sem passzolnak ugyanis minden diákhoz − nem egyszerű a visszatérés a hagyományos középiskolákba, az iskolaváltás nehézségeket okozhat.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
