Több száz állami, egyházi, alapítványi intézmény, azaz négy-, öt-, hat- és nyolcéves középiskolák, topgimnáziumok, alternatív iskolák közül kell választaniuk azoknak, akik ebben a tanévben adják be jelentkezési lapjukat. Milyen érvek szólnak a különböző iskolatípusok mellett és ellen? 3. rész: alternatív iskolák. A HVG rangsor - Középiskola 2017 cikke.
Pro: mikor érdemes alternatív iskolát választani?
A szülők zöme a különleges pedagógiai módszerek, az egyesek-ötösök rendszerétől eltérő értékelés, a hagyományos iskolákénál jóval oldottabb légkör miatt dönt az alternatív iskolák mellett, ám az sem elhanyagolható szempont, hogy ezekben az intézményekben jóval kisebbek a tanulócsoportok, mint az állami iskolákban, így több tanári figyelem jut egy-egy diákra.
Pszichológusok szerint magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzdő, a teljesítménykényszert nehezen viselő diákok számára kifejezetten jó választás lehet az alternatív iskola – egy részüknek deklarált célja az állami iskolarendszerből „kilógó” gyerekek oktatása. Az osztályközösségbe nehezen beilleszkedő diákok dolgát megkönnyíti, hogy ezekben az iskolákban hangsúlyos szerepet kapnak a közösségi programok, a frontális oktatás helyett pedig inkább kooperatív, csoportos tanulás jellemző a tanórákra.
Valódi alternatívát persze leginkább azok az intézmények jelentenek, amelyek akkreditáltatták saját tantervüket, így nem az állami zsinórmérce szerint oktatnak − a középiskolák közül ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vagy a Közgazdasági Politechnikum. Azok az intézmények, amelyeknek nincs saját kerettantervük, a központi tanterv alapján, de a szokásostól eltérő módszerekkel oktatják a diákokat.
Kontra: mikor nem érdemes?
Az alternatív iskolákban a központi kerettantervek bevezetése és a tankönyvkínálat szűkítése óta többszörösére emelkedett a jelentkezők száma, ezért nem minden felvételiző kerül be a kiválasztott osztályba.
A legtöbb intézmény alapítványi vagy magánkézben van, vagyis a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a működtetés költségeihez: van, ahol tanévenként 40–60 ezer, de olyan is, ahol 200–300 ezer forintot kérnek diákonként.
Azzal is számolni kell a jelentkezési lap kitöltése előtt, hogy a módszertani és tantervi különbségek miatt − ha nem válik be a kiválasztott alternatív intézmény, ezek a pedagógiai módszerek sem passzolnak ugyanis minden diákhoz − nem egyszerű a visszatérés a hagyományos középiskolákba, az iskolaváltás nehézségeket okozhat.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
