A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.
A kormány által közzétett statisztikák szerint az idei tanévben 181,8 ezer diák jár gimnáziumba, 167,5 ezer szakgimnáziumba, és további 78,3 diák választotta a szakközépiskolai képzést (az adatok csak a nappali képzésben tanulókra vonatkoznak).
A 2015/2016-os tanévhez viszonyítva ez annyit jelent, hogy a gimnáziumok létszáma úgy nőtt 0,5 százalékkal, hogy a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 3,6 százalékkal csökkent. A szakgimnáziumba (15/16-ban még szakközépiskola) járók létszáma azonban gyakorlatilag beszakadt, 8,2 százalékkal, azaz a természetes népességfogyáshoz képest több mint kétszeres mértékben csökkent.
A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) létszáma a népességfogyás mértékénél mérsékeltebben csökkent, mindössze 2,5 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző tanévben.
Mint ismert, a kormány meglehetősen gyors ütemben, több szakmai- és érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére vezette be az új iskolatípust, a szakgimnáziumot. Szeptemberben még a tanárok sem tudták, pontosan hogyan feleljenek meg az új követelményeknek, de a szülők egy része máig nem tudja, mire kell számítani a szakgimik esetében.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
