Friss adatok: beszakadt a szakgimnáziumba járók száma

A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.

  • Eduline

Túry Gergely
Alaposan csökkent a szakgimnáziumokba járók számra a 2016/2017-es tanévben az azt megelőzőhöz képest.

A kormány által közzétett statisztikák szerint az idei tanévben 181,8 ezer diák jár gimnáziumba, 167,5 ezer szakgimnáziumba, és további 78,3 diák választotta a szakközépiskolai képzést (az adatok csak a nappali képzésben tanulókra vonatkoznak).

A 2015/2016-os tanévhez viszonyítva ez annyit jelent, hogy a gimnáziumok létszáma úgy nőtt 0,5 százalékkal, hogy a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 3,6 százalékkal csökkent. A szakgimnáziumba (15/16-ban még szakközépiskola) járók létszáma azonban gyakorlatilag beszakadt, 8,2 százalékkal, azaz a természetes népességfogyáshoz képest több mint kétszeres mértékben csökkent.

A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) létszáma a népességfogyás mértékénél mérsékeltebben csökkent, mindössze 2,5 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző tanévben.

Mint ismert, a kormány meglehetősen gyors ütemben, több szakmai- és érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére vezette be az új iskolatípust, a szakgimnáziumot. Szeptemberben még a tanárok sem tudták, pontosan hogyan feleljenek meg az új követelményeknek, de a szülők egy része máig nem tudja, mire kell számítani a szakgimik esetében.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.