Friss adatok: beszakadt a szakgimnáziumba járók száma

A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.

  • Eduline

Túry Gergely

Alaposan csökkent a szakgimnáziumokba járók számra a 2016/2017-es tanévben az azt megelőzőhöz képest.

A kormány által közzétett statisztikák szerint az idei tanévben 181,8 ezer diák jár gimnáziumba, 167,5 ezer szakgimnáziumba, és további 78,3 diák választotta a szakközépiskolai képzést (az adatok csak a nappali képzésben tanulókra vonatkoznak).

A 2015/2016-os tanévhez viszonyítva ez annyit jelent, hogy a gimnáziumok létszáma úgy nőtt 0,5 százalékkal, hogy a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 3,6 százalékkal csökkent. A szakgimnáziumba (15/16-ban még szakközépiskola) járók létszáma azonban gyakorlatilag beszakadt, 8,2 százalékkal, azaz a természetes népességfogyáshoz képest több mint kétszeres mértékben csökkent.

A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) létszáma a népességfogyás mértékénél mérsékeltebben csökkent, mindössze 2,5 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző tanévben.

Mint ismert, a kormány meglehetősen gyors ütemben, több szakmai- és érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére vezette be az új iskolatípust, a szakgimnáziumot. Szeptemberben még a tanárok sem tudták, pontosan hogyan feleljenek meg az új követelményeknek, de a szülők egy része máig nem tudja, mire kell számítani a szakgimik esetében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.