A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.
A kormány által közzétett statisztikák szerint az idei tanévben 181,8 ezer diák jár gimnáziumba, 167,5 ezer szakgimnáziumba, és további 78,3 diák választotta a szakközépiskolai képzést (az adatok csak a nappali képzésben tanulókra vonatkoznak).
A 2015/2016-os tanévhez viszonyítva ez annyit jelent, hogy a gimnáziumok létszáma úgy nőtt 0,5 százalékkal, hogy a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 3,6 százalékkal csökkent. A szakgimnáziumba (15/16-ban még szakközépiskola) járók létszáma azonban gyakorlatilag beszakadt, 8,2 százalékkal, azaz a természetes népességfogyáshoz képest több mint kétszeres mértékben csökkent.
A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) létszáma a népességfogyás mértékénél mérsékeltebben csökkent, mindössze 2,5 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző tanévben.
Mint ismert, a kormány meglehetősen gyors ütemben, több szakmai- és érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére vezette be az új iskolatípust, a szakgimnáziumot. Szeptemberben még a tanárok sem tudták, pontosan hogyan feleljenek meg az új követelményeknek, de a szülők egy része máig nem tudja, mire kell számítani a szakgimik esetében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
