A természetes népességfogyás mértékét duplán meghaladja a szakgimnáziumokban tanulók létszámának csökkenése.
A kormány által közzétett statisztikák szerint az idei tanévben 181,8 ezer diák jár gimnáziumba, 167,5 ezer szakgimnáziumba, és további 78,3 diák választotta a szakközépiskolai képzést (az adatok csak a nappali képzésben tanulókra vonatkoznak).
A 2015/2016-os tanévhez viszonyítva ez annyit jelent, hogy a gimnáziumok létszáma úgy nőtt 0,5 százalékkal, hogy a középfokú oktatásban résztvevők létszáma 3,6 százalékkal csökkent. A szakgimnáziumba (15/16-ban még szakközépiskola) járók létszáma azonban gyakorlatilag beszakadt, 8,2 százalékkal, azaz a természetes népességfogyáshoz képest több mint kétszeres mértékben csökkent.
A szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) létszáma a népességfogyás mértékénél mérsékeltebben csökkent, mindössze 2,5 százalékkal lettek kevesebben, mint az előző tanévben.
Mint ismert, a kormány meglehetősen gyors ütemben, több szakmai- és érdekvédelmi szervezet tiltakozása ellenére vezette be az új iskolatípust, a szakgimnáziumot. Szeptemberben még a tanárok sem tudták, pontosan hogyan feleljenek meg az új követelményeknek, de a szülők egy része máig nem tudja, mire kell számítani a szakgimik esetében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
