Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Az új köznevelési törvény elfogadásával lezárult az egy éve folyó szakmai vita, ilyen szempontból a helyzet megváltozott, de az oktatásról vallott gondolataim nem - mondta Pokorni Zoltán kedden. A Fidesz alelnöke kedd hajnalban nemet mondott az új jogszabályra a parlamenti szavazáson.
Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a miniszterelnöknek már ősszel jelezte, hogy a benyújtott szaktörvénytervezeteket ebben a formában nem tudja támogatni, a szavazás előtt pedig Lázár János frakcióvezetőnek, aki tudomásul vette döntését.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kiemelte: mostantól az a feladat, hogy az így megszületett törvény keretei között a lehető legműködőképesebb oktatási rendszert hozzák létre.
Pokorni Zoltán kiemelte: számos ponton sikerült pontosítani a végül elfogadott törvényt a tervezethez képest. Így elérték, hogy az óvodába lépés rugalmasan történjen, és felmentést kaphatnak azok a gyerekek, akiknél ez indokolt. Az iskolába lépés is rugalmasan valósulhat meg, a szabályozás nem kényszeríti kis létszámú fejlesztő osztályokba az amúgy csak iskolaéretlen gyermekeket.
A szakpolitikus a szakmai diskurzusnak tudta be, hogy nem csak a párhuzamosan felső tagozatokat működtető iskolák működhetnek önállóan, hanem azok is, ahol csak egy ilyen osztály van.
Fontosnak tartotta, hogy az egész napos iskolát jól helyezték el a magyar közoktatás térképén, nem egy mindenkire kötelező napköziként, hanem olyan fejlesztési irányként, ami egy nevelésközpontú pedagógiát tesz lehetővé és kifejezetten szolgálhatja a hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiemelte még az eredmények közül, hogy középiskolai központi felvételi csak túljelentkezés esetén lesz.
Pokorni Zoltán azt mondta, hogy szerettek volna, de nem tudtak érdemi változást elérni atéren, hogy az intézményfenntartás gondjaira differenciált választ adjon a törvény. Azt szerették volna, ha a kistelepüléseknél, ahol sem forrás, és sok esetben kellő szakmai támasz sincs az oktatási feladatok ellátására, valamint az optimális intézményméret sem áll rendelkezésre, az állam vegye át a feladatokat. Ugyanakkor a több tíz-, vagy százezres városoknál az oktatás színvonalán őrködjön az állam, de ne fossza meg az iskolákért viselt felelősségtől a településeket. Ez a differenciált megoldás azonban nem valósult meg - összegezte, hozzátéve: ilyen nagyságrendű átállást az oktatásban még nem láttunk, mint amire most készülnek.
Szerették volna elérni - folytatta-, hogy a hároméves redukált szakképzés azoknak szolgáljon lehetőségként, akik nem képesek a négyéves szakképzéssel megbirkózni, és megmaradjon az a stabil szakmunkásképzés, amit az idejáró gyermekek 70 százaléka választ ma is. Egy szakmunkásnak is szüksége van ugyanis közismereti tudásra - jegyezte meg Pokorni Zoltán.
Kitért arra, hogy a pedagógus életpálya tekintetében olyan minőségi mérési rendszert láttak volna jónak, ami a garantáltan méltányosabb jövedelemért jelentős minőségi javulást hoz. Szerették volna annak megválaszolását is, hogy a pedagógus életpálya bevezetésénél a három összefüggő elem - bér, létszám, költségvetési teher - közül melyik változik érdemben.
Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, és a szakképzésről szóló törvényt. Előbbit a képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá. Utóbbit a képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el.
