EJEB: Úszniuk kell a muzulmán lányoknak a többi diákkal

A vallássemleges iskolai integráció fontosabb, mint a muzulmán szülők vallási érzékenysége az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint.

  • eduline/mti
AFP / DPA / Subel Bhandari

A fiúkkal közös úszásoktatás alól kértek felmentés lányaik számára svájci-török kettős állampolgár szülők egy svájci iskolában vallási előírásokra hivatkozva, amit az iskola megtagadott tőlük. Az eset a strasbourgi székhelyű bíróság elé került. Kedden hozott ítéletet a testület, indoklásuk szerint a svájci hatóságok helyesen jártak el azzal, hogy a gyerekek kötelezettségeit és az iskolai tanterv betartásának elsőbbségét hangsúlyozták a szülők kezdeményezte vizsgálat során.

A jogi útra terelődött ügyben illetékes svájci hatóságok gyermekenként 1000 svájci frank (mintegy 287 500 forint) büntetést helyeztek kilátásba arra hivatkozva, hogy a lányok még nem érték el a pubertáskort, amely a jogszabályok alapján mentességet biztosíthatna számukra az ilyen jellegű sporttevékenységek gyakorlása alól.

Mivel a szülők továbbra sem engedték uszodába lányaikat, a hatóságok szülőnként és gyerekenként 350 svájci frank büntetést róttak ki a szülői feladat gyakorlásának megsértése miatt. A döntés ellen a házaspár panasszal élt.

A strasbourgi bíróság véleménye szerint az iskola különleges szerepet játszik a társadalmi integrációs folyamatban. Az eltérő hátterű gyermekek fejlődéséhez és beilleszkedéséhez meghatározó jelentőségű a kötelező oktatásban való részvétel. Mentesség az ítélet szerint csak nagyon kivételes és megalapozott körülmények között, valamint meghatározott feltételek mellett tehető lehetővé az illetékes intézmény, vagy hatóságok által.

A bíróság az eljárás során arányosnak találta a svájci hatóságok által kiszabott pénzbüntetést, amellyel a szülőket "gyermekeik sikeres szocializációjának és integrációjának fontosságára kívánták figyelmeztetni".

Hasonló döntés született a német bíróságon is egy másik ügyben, az EJEB döntése viszont precedens értékű, vagyis a hasonló kérdésekben a svájcihoz hasonló határozatokra lehet számítani.

Kevesebb gyerek jár templomba a klikes hittanórák óta

Van olyan település, ahol a gyerekek negyede tűnt el a templomból. Több hittancsoport szűnt meg, mióta három éve kötelezővé tették az iskolai hittan vagy erkölcstan választását a közoktatásban - derül ki Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának -nek adott nyilatkozatából. Mohos szerint ez nagy kihívást jelent az egyháznak, hogy megszólítsa a gyerekeket, illetve családjukat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.