EJEB: Úszniuk kell a muzulmán lányoknak a többi diákkal

A vallássemleges iskolai integráció fontosabb, mint a muzulmán szülők vallási érzékenysége az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint.

  • eduline/mti
AFP / DPA / Subel Bhandari

A fiúkkal közös úszásoktatás alól kértek felmentés lányaik számára svájci-török kettős állampolgár szülők egy svájci iskolában vallási előírásokra hivatkozva, amit az iskola megtagadott tőlük. Az eset a strasbourgi székhelyű bíróság elé került. Kedden hozott ítéletet a testület, indoklásuk szerint a svájci hatóságok helyesen jártak el azzal, hogy a gyerekek kötelezettségeit és az iskolai tanterv betartásának elsőbbségét hangsúlyozták a szülők kezdeményezte vizsgálat során.

A jogi útra terelődött ügyben illetékes svájci hatóságok gyermekenként 1000 svájci frank (mintegy 287 500 forint) büntetést helyeztek kilátásba arra hivatkozva, hogy a lányok még nem érték el a pubertáskort, amely a jogszabályok alapján mentességet biztosíthatna számukra az ilyen jellegű sporttevékenységek gyakorlása alól.

Mivel a szülők továbbra sem engedték uszodába lányaikat, a hatóságok szülőnként és gyerekenként 350 svájci frank büntetést róttak ki a szülői feladat gyakorlásának megsértése miatt. A döntés ellen a házaspár panasszal élt.

A strasbourgi bíróság véleménye szerint az iskola különleges szerepet játszik a társadalmi integrációs folyamatban. Az eltérő hátterű gyermekek fejlődéséhez és beilleszkedéséhez meghatározó jelentőségű a kötelező oktatásban való részvétel. Mentesség az ítélet szerint csak nagyon kivételes és megalapozott körülmények között, valamint meghatározott feltételek mellett tehető lehetővé az illetékes intézmény, vagy hatóságok által.

A bíróság az eljárás során arányosnak találta a svájci hatóságok által kiszabott pénzbüntetést, amellyel a szülőket "gyermekeik sikeres szocializációjának és integrációjának fontosságára kívánták figyelmeztetni".

Hasonló döntés született a német bíróságon is egy másik ügyben, az EJEB döntése viszont precedens értékű, vagyis a hasonló kérdésekben a svájcihoz hasonló határozatokra lehet számítani.

Kevesebb gyerek jár templomba a klikes hittanórák óta

Van olyan település, ahol a gyerekek negyede tűnt el a templomból. Több hittancsoport szűnt meg, mióta három éve kötelezővé tették az iskolai hittan vagy erkölcstan választását a közoktatásban - derül ki Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának -nek adott nyilatkozatából. Mohos szerint ez nagy kihívást jelent az egyháznak, hogy megszólítsa a gyerekeket, illetve családjukat.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.