Újabb változások jönnek: őszre átalakul a Klik, "személyi döntések is lesznek"

Őszig átalakítaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését az új köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, mindent megtesznek, hogy iskolakezdésre a tankönyvek rendben megérkezzenek az intézményekbe. Az államtitkár közölte: jónak tartja a mostani kerettantervi szabályozást és az iskolaszerkezeten sem változtatna.

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Czunyiné Bertalan Judit - aki gondolkodási időt kért, mielőtt igent mondott az államtitkári felkérésre - a köznevelés vagy közoktatás közül egyértelműen előbbi mellett foglalt állást. Az intézmények állami fenntartásba vételéről és a Klikről azt mondta: indokolt volt az átszervezést centralizált formában végrehajtani. A napi rutin és hatékonyság érdekében ugyanakkor szükségesnek tart egyfajta decentralizációt a Klik átalakításakor - jelezte, hozzátéve: őszig szeretnének olyan intézkedéseket hozni a Klik és a fenntartói rendszer működtetésében, ami az iskolák és a pedagógusok életét könnyebbé teszi.

Az esetleges személyi változásokról azt mondta: át kell tekinteni, hogy ez a szervezetrendszer milyen szakmai irányítással és személyi összetétellel működött. Neveket nem mondott, annyit jegyzett meg: "nyilván személyi döntések is lesznek".

Czunyiné Bertalan Judit szerint az intézményrendszer működése, a döntéshozatal meggyorsítása érdekében át lehet gondolni a döntési szinteket, ezen belül azt, hogy mely munkáltatói jogok kerülhetnek az intézményvezetőkhöz, illetve tankerületek irányítóihoz. Az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet esetleges átszervezéséről azt mondta: úgy látja, hogy sok dolgot párhuzamosan végeznek az oktatásirányításban. 

Jók a kerettantervek

A kerettantervi szabályozást az új államtitkár jónak tartja, ez most egy olyan rendszer, amely alkalmas a köznevelés tartalmi kereteinek szabályozására. Szerinte szakpolitikai vita van az ellenzék és a kormánypárt álláspontja között az alaptantervi szabályozás tartalmi megítélésében, a pedagógusok szabadságának korlátozásáról szó sincs. Úgy véli, hogy a tudás tartalmának minimumszintjét magasabban is meg lehet határozni, annak érdekében, hogy bárhonnan érkezik egy gyermek, azonos feltételekkel léphessen ki az iskolapadból. A pedagógusok és az iskolarendszer alkalmas arra, hogy ez senkinek ne jelentsen problémát - mondta.

A 4, 6 és 8 osztályos iskolaszerkezetet jónak tartja, és vitatja azt az álláspontot, hogy ezek az intézménytípusok lefölöznék a tehetséges gyermekeket. Jelen formájában a gyermekek fejlődésének megfelelően képesek átadni a szükséges tudást - mutatott rá, és a felhívta a figyelmet a szabad iskolaválasztás lehetőségére. 

Az államtitkár úgy látja, az általános iskolában legalább 16 óráig tartó foglalkozások kötelezettsége beváltotta a reményeket. Jelezte, nem értett egyet azzal, hogy ez nincs tartalommal megtöltve. Ez több, mint a napközi, sokféle módon meg lehet szervezni, délután lehet fejlesztő óra, gyógytestnevelés, szakkörök, nyelvi foglalkozások - mondta, hozzátéve: tévhit, hogy kötelező lenne. A szülőnek akkor kell nyilatkoznia, ha nem akarja a gyermek felügyeletét, s étkeztetését meg tudja oldani. Az iskola, mint nevelési intézmény így biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, stabilitást a családok életében. A reform első évén vannak túl, és reméli az elkövetkező években egyre több gyermek vesz majd részt délutáni foglalkozásokon, ami a felzárkózás, esélykiegyenlítés szempontjából is rendkívül jó út - véli.

A mindennapos testnevelésről azt mondta: a helyi tanterv számos pontot szabályozhat, és ezt egyesületi, tömegsportbeli részvétellel is lehet teljesíteni. A feltételek nem mindenütt adottak, de a köznevelési infrastruktúra-fejlesztési projekt jelenleg is tart, tornatermek, tanuszodák létesülnek, ahol a tanulólétszám ezt indokolja. 

Czunyiné: a pedagógusok többségének tetszik a rendszer

A pedagógusok terheléséről, a 32 órás kötött munkaidőről kifejtette: a pedagógus, aki osztályt, fakultációt visz, korábban és most is több mint 40 órát töltött, illetve tölt a gyerekekkel kapcsolatos munkával, vagyis érdemben nem változott a helyzet. Az életpályamodell, beleértve a pedagógusok minősítését, alkalmas a szakma elismertségének további növelésére - mondta, kiemelve: több mint egy évtized után jelentős bérrendezés történt. A portfóliót eddig az érintettek több mint 80 százaléka töltötte fel tavasszal, ami azt bizonyítja, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége nem kifogásolja az új rendszert. A minősítés ezen elemét fontosnak tartja, ugyanakkor elképzelhető, hogy annak tartalmán a tapasztalatok alapján módosítást javasol - mondta. Arra, hogy a szakszervezetek tárgyalnának vele, úgy válaszolt: "mindennek rendelt ideje van".

Czunyiné Bertalan Judit a tanulói teljesítményt mérő nemzetközi PISA-felmérést és eredményeit úgy értékelte, az egy jó mérés, és mindig egy előző szakaszt vizsgál, sosem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál, hiszen a mérésekben 15 évesek vesznek részt. A 2010-es kormányalakításkor már reagáltak az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, a rendszerű átalakításokkal. Ugyanakkor a köznevelés átalakítását tekintve nem lehet azonnal egyértelmű eredményeket felmutatatni - jelezte, hozzátéve: az eredményekben akár már a következő méréskor lehetnek változások. Az ellenzék által hangoztatott vészjóslás nem megalapozott, magyar iskolarendszer erős - fogalmazott. 

Az államtitkár a következő tanévre való felkészülésről azt mondta: a tavalyi tapasztalatok alapján, a pedagógusok bevonásával a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., rendszerének javításával felkészült a tankönyvterjesztés zavartalan lebonyolítására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.