Az államtitkár nem aggódik, szerinte több pénz jut a köznevelésre 2015-ben

A költségvetés tervezete szerint 2015-ben több forrás jut a köznevelésre, mint az idén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára szerdán Debrecenben.

  • MTI
Túry Gergely

Czunyiné Bertalan Judit a térség középiskolai igazgatóinak és osztályfőnökeinek rendezett fórum szünetében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az iskolák működtetésére, illetve a pedagógusbérek emelésére 50 milliárd forint többletforrást biztosítanak jövőre.

Megítélése szerint a 2015-ös költségvetési terv megalapozza a már beindított programok folytatását. Ezekből kiemelte, hogy jövő év szeptemberétől már az általános iskolák 3. osztályosai is ingyen kapják a tankönyveket.

További prioritást élvez a kötelező óvodáztatási program - tette hozzá, megjegyezve: az idén az önkormányzatok egymilliárd forint forrásra pályázhattak az óvodai helyek bővítésére. Jövő szeptemberre négyezer új óvodai hely létesül európai uniós és hazai forrásból. Folyamatosan figyelemmel kísérik, hogyan alakul az óvodai helyek iránti igény az országban - magyarázta az államtitkár.

Czunyiné Bertalan Judit az MTI érdeklődésére cáfolta, hogy felére csökkentenék a gimnáziumi keretszámokat. "Ez nem olvasható ki a költségvetésből" - mondta, hozzátéve: középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.

Azzal összefüggésben, hogy lapértesülések szerint van olyan iskola, ahol még mindig nem kapták meg a tankönyveket, a köznevelési államtitkár azt mondta: "ez kellemetlen". Szerinte csak a pótrendeléseknél fordulhatott elő ilyen eset, de - mint az MTI-nek elmondta - a felelősöket meg fogja keresni, és ha igazak a hírek, "annak szankciója lesz".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.