Brüsszel bekeményít: eljárás indult Magyarországgal szemben a roma diákok megkülönböztetése miatt

Egy új törvénytervezet szerint legálisan lehetne elkülöníteni a diákokat, Brüsszel még a bevezetés előtt lépett. Számos esetben ennek ellenére már megvalósult a a közpénzből működő szegregáció.

  • Eduline

"Ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak, akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe" - írja a Roma Sajtóközpont a köznevelési törvény egy tervezett módosítása és egy kapcsolódó, még érvénytelen rendelet kapcsán. Ez szúrt szemet magyar civil szervezetek mellett az Európai Bizottságnak is, ugyanis a jogszabályok lehetővé tennék, hogy cigány, illetve roma származású gyerekeket legálisan, szegregáltan egy intézményben oktassanak, elősegítve a nem roma tanulók kiemelését.

Az RSK úgy tudja, hogy már tavaly megindult a folyamat, ami az eljárás megindításához vezetett, erről Brüsszel tájékoztatta Balog Zoltán minisztert is.

A portál felelevenített a nyíregyházi roma diákok esetét, akiket egy teljesen szegregált iskolában tanítottak. Ezt a bíróság is megállapította, végül a Kúria azonban azt mondta ki, hogy "az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt", viszont pont ez a Brüsszel által kifogásolt jogszabály, ami szerintük sérti a faji irányelveket

Váci püspök: Az egyházi iskolák részt vesznek a szegregációban

A faji alapú megkülönböztetés számos formájával találkozhattak a roma diákok az elmúlt években. Heves megyében a pedagógiai szakszolgálat tömegesen minősített értelmi fogyatékossá hátrányos helyzetű roma diákokat, akik lemaradtak tanulmányaikban. Gyöngyöspatán egy teljes osztályt alakítottak ki a roma gyerekeknek, akik nem használhatták a nem roma diákok mosdóját, nem mehettek fel az iskola emeleti termeibe a többiekhez, nem mehettek osztálykirándulásra sem, valamint nem korosztályuknak megfelelő könyvekből tanították őket.

Az elburjánzó szegregáció jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia is kimutatta, hogy alig van esélyük a boldogulásra a szegregáltan tanítottaknak.

A témában ajánljuk
Láthatatlanok a romák a tankönyvekben, katasztrófa eddig az állami tankönyvrendszer

Ismét felelősségre vonták az államot: a leszakadóknak nem marad semmi esélyük az életben
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.