Egy új törvénytervezet szerint legálisan lehetne elkülöníteni a diákokat, Brüsszel még a bevezetés előtt lépett. Számos esetben ennek ellenére már megvalósult a a közpénzből működő szegregáció.
"Ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak, akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe" - írja a Roma Sajtóközpont a köznevelési törvény egy tervezett módosítása és egy kapcsolódó, még érvénytelen rendelet kapcsán. Ez szúrt szemet magyar civil szervezetek mellett az Európai Bizottságnak is, ugyanis a jogszabályok lehetővé tennék, hogy cigány, illetve roma származású gyerekeket legálisan, szegregáltan egy intézményben oktassanak, elősegítve a nem roma tanulók kiemelését.
Az RSK úgy tudja, hogy már tavaly megindult a folyamat, ami az eljárás megindításához vezetett, erről Brüsszel tájékoztatta Balog Zoltán minisztert is.
A portál felelevenített a nyíregyházi roma diákok esetét, akiket egy teljesen szegregált iskolában tanítottak. Ezt a bíróság is megállapította, végül a Kúria azonban azt mondta ki, hogy "az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt", viszont pont ez a Brüsszel által kifogásolt jogszabály, ami szerintük sérti a faji irányelveket
A faji alapú megkülönböztetés számos formájával találkozhattak a roma diákok az elmúlt években. Heves megyében a pedagógiai szakszolgálat tömegesen minősített értelmi fogyatékossá hátrányos helyzetű roma diákokat, akik lemaradtak tanulmányaikban. Gyöngyöspatán egy teljes osztályt alakítottak ki a roma gyerekeknek, akik nem használhatták a nem roma diákok mosdóját, nem mehettek fel az iskola emeleti termeibe a többiekhez, nem mehettek osztálykirándulásra sem, valamint nem korosztályuknak megfelelő könyvekből tanították őket.
Az elburjánzó szegregáció jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia is kimutatta, hogy alig van esélyük a boldogulásra a szegregáltan tanítottaknak.
| A témában ajánljuk |
| Láthatatlanok a romák a tankönyvekben, katasztrófa eddig az állami tankönyvrendszerIsmét felelősségre vonták az államot: a leszakadóknak nem marad semmi esélyük az életben |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
