Egy új törvénytervezet szerint legálisan lehetne elkülöníteni a diákokat, Brüsszel még a bevezetés előtt lépett. Számos esetben ennek ellenére már megvalósult a a közpénzből működő szegregáció.
"Ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak, akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe" - írja a Roma Sajtóközpont a köznevelési törvény egy tervezett módosítása és egy kapcsolódó, még érvénytelen rendelet kapcsán. Ez szúrt szemet magyar civil szervezetek mellett az Európai Bizottságnak is, ugyanis a jogszabályok lehetővé tennék, hogy cigány, illetve roma származású gyerekeket legálisan, szegregáltan egy intézményben oktassanak, elősegítve a nem roma tanulók kiemelését.
Az RSK úgy tudja, hogy már tavaly megindult a folyamat, ami az eljárás megindításához vezetett, erről Brüsszel tájékoztatta Balog Zoltán minisztert is.
A portál felelevenített a nyíregyházi roma diákok esetét, akiket egy teljesen szegregált iskolában tanítottak. Ezt a bíróság is megállapította, végül a Kúria azonban azt mondta ki, hogy "az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt", viszont pont ez a Brüsszel által kifogásolt jogszabály, ami szerintük sérti a faji irányelveket
A faji alapú megkülönböztetés számos formájával találkozhattak a roma diákok az elmúlt években. Heves megyében a pedagógiai szakszolgálat tömegesen minősített értelmi fogyatékossá hátrányos helyzetű roma diákokat, akik lemaradtak tanulmányaikban. Gyöngyöspatán egy teljes osztályt alakítottak ki a roma gyerekeknek, akik nem használhatták a nem roma diákok mosdóját, nem mehettek fel az iskola emeleti termeibe a többiekhez, nem mehettek osztálykirándulásra sem, valamint nem korosztályuknak megfelelő könyvekből tanították őket.
Az elburjánzó szegregáció jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia is kimutatta, hogy alig van esélyük a boldogulásra a szegregáltan tanítottaknak.
| A témában ajánljuk |
| Láthatatlanok a romák a tankönyvekben, katasztrófa eddig az állami tankönyvrendszerIsmét felelősségre vonták az államot: a leszakadóknak nem marad semmi esélyük az életben |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
