Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét - írja a hvg.hu.
A hvg.hu által ismertetett határozat felidézi: a köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.
Közben a kormány úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy hozzátette: ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.
A bírák visszamenőleges hatállyal megsemmisítették az érintett pontot a rendeletben, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg.
„A hivatásuk iránt elkötelezett, karizmatikus tanáregyéniségek mélyen megalázónak tartják ezt a procedúrát" - mondta a pedagógusminősítés rendszeréről Marton Lívia tankönyvszerző, angoltanár, aki az Eduline-nak adott interjúban arról is beszélt, mitől éreznék jól magukat a pedagógusok az iskolákban, és miért igaz a tanári portfóliókra, hogy „a papír mindent elbír".