A sötét középkor a történészek által eddig hivatalosan elfogadott 1492-vel ellentétben csak nemrég, valamikor a Nokia 3310-es piacra dobása és a WhattsApp teljes titkosítása között ért véget. Nem hiszitek? Akkor megmutatjuk, mennyire kegyetlen volt a világ az iskolásokkal 15 évvel ezelőtt. Négy rémtörténet a közelmúltból.
Már csak legfeljebb a nosztalgia és nem a kényszer szorít rá, hogy az iskolában hagyományos módon, papíron üzenjenek egymásnak az osztálytársak. Persze a terem másik felébe rizikós volt kínos tartalmú üzenetet küldeni, mert ez azt jelentette, több emberben meg kellett bízni, hogy tényleg továbbítja a fecnit. Ma bezzeg a WhattsAppon történt üzenetváltásokat még az FBI sem tudja könnyen megfigyelni.
Nem tudjátok elképzelni, milyen volt az internet előtt dolgozatot, szakdolgozatot írni, vagy csak simán készülni a következő órára? Kőkorszaki, tehát nehéz és veszélyes. A nehézséget a könyvtárazás, katalógusok átnyálazása jelentette, a veszélyt pedig a lexikonok éles lapjai, amik könnyedén metszették át az ujjak vékony bőrét.
Megadtad a számodat a matekon melletted ülő fiúnak, és most várod, hogy hívjon? Ez a mobilok előtt idegtépő volt egy diák számára. Egyrészt állandó veszélyt jelentett, hogy a szülők veszik fel előbb, így az aznap esti mozgástér 3 négyzetméterre redukálódott, hogy pole pozícióból lehessen felkapni a telefont, ha megcsörren. Az viszont marha ciki volt, amikor valaki más hívott: ilyenkor furán hangzott a „már vártam, hogy hívj” kezdetű köszönés.
Az osztálykirándulás a legjobb alkalom arra, hogy szétposztoljátok a közösségi oldalakat fotókkal, videókkal. Régen azonban csak pár szerencsés gyerek engedhette meg magának a fényképező használatát, mert a 24-es filmtekercs és az előhívás nem két fillér volt. Így persze csak az került rá a fotókra, aki a gazdag gyerekkel jóban volt, más maximum csak akkor szerepelhetett azokon, ha az ő táskájába csempésztek békát. Sötét középkor, légy átkozott!.
A főképen Pieter Bruegel Dulle Griet című festménye látható.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
