A különórára járó diákoknak kedvez a középiskolai felvételi

A PISA-tesztek nyomására amikor lehetséges, kreatívabb feladatokkal mérik a gyerekek készségeit. Azonban a közoktatás nem fejleszti ezeket eléggé, így előnybe kerülhet az, akinek családja meg tudja fizetni a költségeket.

  • Eduline
Stiller Ákos

A középiskola felvételi nehézségét boncolgató cikkben írja szakemberekkel folytatott beszélgetéseket követően az Index, hogy akkor ideális egy teszt, ha nehéz, könnyű és átlagos kérdések is előfordulnak a középiskolai felvételiben. Hogy most is nehéz lett volna, arról megoszlanak a vélemények, de az látszik, hogy nagyobb gondot jelentet idén az általános iskolásoknak a felvételi - főleg a matematika -, mint a korábbi években.

Ez nem feltétlen a feladat nehézségéből fakad: mivel a PISA-felmérésnek nagy az elfogadottsága, a felmérések egyre inkább eltolódnak olyan feladatok felé, ahol többet kell használniuk az értelmező olvasási készségeiket, logikájukat, kreativitásukat a gyerekek. Ez nem feltétlen nehéz, azonban a legtöbben a magyar oktatási rendszerben nem szoktak hozzá ilyen típusú feladatokhoz, ami gyenge eredményekhez vezethet a felvételin.

Nem az tehát a probléma, hogy nem azt kérdezik, amit tudniuk kell, hanem az, ahogyan. Persze ez nem feltétlen a tesztet összeállítók sara, hiszen teljesen jogos, hogy el kell különüljön a jó és a gyengébb tanuló, illetve a fejlettebb készségekkel rendelkező a fejlesztendőtől. A nagyobb gond, hogy a rendszer nem készíti fel egyformán a diákokat.

A tehetősebb szülők a felvételit megelőzően is különórákra járatják a diákokat, a felkészítőtanárok pedig nem csak a készségeiket fejlesztik, hanem a felvételin szereplő tipikus feladatokat is begyakoroltatják, hogy ne okozzon nehézséget, mikor találkoznak vele. Egy átlagos gyerek ebből kimarad, így hiába lenne jó az iskolában követeltek szerint a tárgyi tudása, ha nem úgy kérdezték tőle, mint ahogy arra megpróbált önerőből felkészülni.

Korábban Setényi János oktatáskutató emelte ki az oktatás mögött megbúvó árnyékgazdaságot. Az Index is kiemeli, hogy egy átlagos féléves felkészítő tanfolyam ára 40 ezer forint, amit sokan nem engedhetnek családjuknak. Ráadásul a szülők a jó jegyeket szerző gyerekeket nem küldik el felkészítésre, mert azt hiszik, amit az iskolában tanul, az elegendő lesz. A Setényi által megvilágított problémák szerint nem elég.

Húzósa középiskolai felvételi egy oktatáskutató szerint

Setényi János szerint nem azt kérdezik a diákoktól, amit az iskola tanít, ezért kialakult egy "árnyékgazdaság" az iskola mellett, ami erre felkészíthet. Ezen a hétvégén szervezik az általános iskolás diákok számára a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumi felvételi vizsgákat. A GazdaságTV ezzel kapcsolatban is kérdezte Setényi János oktatáskutatót, aki szerint a diákok nem egyenlően futnak neki a felvételi eljárásnak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.