A különórára járó diákoknak kedvez a középiskolai felvételi

A PISA-tesztek nyomására amikor lehetséges, kreatívabb feladatokkal mérik a gyerekek készségeit. Azonban a közoktatás nem fejleszti ezeket eléggé, így előnybe kerülhet az, akinek családja meg tudja fizetni a költségeket.

  • Eduline
Stiller Ákos

A középiskola felvételi nehézségét boncolgató cikkben írja szakemberekkel folytatott beszélgetéseket követően az Index, hogy akkor ideális egy teszt, ha nehéz, könnyű és átlagos kérdések is előfordulnak a középiskolai felvételiben. Hogy most is nehéz lett volna, arról megoszlanak a vélemények, de az látszik, hogy nagyobb gondot jelentet idén az általános iskolásoknak a felvételi - főleg a matematika -, mint a korábbi években.

Ez nem feltétlen a feladat nehézségéből fakad: mivel a PISA-felmérésnek nagy az elfogadottsága, a felmérések egyre inkább eltolódnak olyan feladatok felé, ahol többet kell használniuk az értelmező olvasási készségeiket, logikájukat, kreativitásukat a gyerekek. Ez nem feltétlen nehéz, azonban a legtöbben a magyar oktatási rendszerben nem szoktak hozzá ilyen típusú feladatokhoz, ami gyenge eredményekhez vezethet a felvételin.

Nem az tehát a probléma, hogy nem azt kérdezik, amit tudniuk kell, hanem az, ahogyan. Persze ez nem feltétlen a tesztet összeállítók sara, hiszen teljesen jogos, hogy el kell különüljön a jó és a gyengébb tanuló, illetve a fejlettebb készségekkel rendelkező a fejlesztendőtől. A nagyobb gond, hogy a rendszer nem készíti fel egyformán a diákokat.

A tehetősebb szülők a felvételit megelőzően is különórákra járatják a diákokat, a felkészítőtanárok pedig nem csak a készségeiket fejlesztik, hanem a felvételin szereplő tipikus feladatokat is begyakoroltatják, hogy ne okozzon nehézséget, mikor találkoznak vele. Egy átlagos gyerek ebből kimarad, így hiába lenne jó az iskolában követeltek szerint a tárgyi tudása, ha nem úgy kérdezték tőle, mint ahogy arra megpróbált önerőből felkészülni.

Korábban Setényi János oktatáskutató emelte ki az oktatás mögött megbúvó árnyékgazdaságot. Az Index is kiemeli, hogy egy átlagos féléves felkészítő tanfolyam ára 40 ezer forint, amit sokan nem engedhetnek családjuknak. Ráadásul a szülők a jó jegyeket szerző gyerekeket nem küldik el felkészítésre, mert azt hiszik, amit az iskolában tanul, az elegendő lesz. A Setényi által megvilágított problémák szerint nem elég.

Húzósa középiskolai felvételi egy oktatáskutató szerint

Setényi János szerint nem azt kérdezik a diákoktól, amit az iskola tanít, ezért kialakult egy "árnyékgazdaság" az iskola mellett, ami erre felkészíthet. Ezen a hétvégén szervezik az általános iskolás diákok számára a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumi felvételi vizsgákat. A GazdaságTV ezzel kapcsolatban is kérdezte Setényi János oktatáskutatót, aki szerint a diákok nem egyenlően futnak neki a felvételi eljárásnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.