Az egyetemi-főiskolai rendszert is megroppanthatja, ha a kormány valóban visszavágja a gimnáziumi férőhelyek számát, ami főleg vidéken zárhat el gyerekeket a továbbtanulástól - írja e heti számában a HVG.
„Mindig újabb reformot jelez, éppen ezért mindig aggodalmat kelt a tantestületben, ha Orbán Viktor beszél az oktatásról” – jellemezte a tanári szobában uralkodó, nem éppen rózsás hangulatot a HVG-nek az egyik vidéki gimnázium igazgatója. „A sikeres élethez az út a szakmán keresztül vezet”; „a legdolgosabb és legtehetségesebb gyerekek menjenek nyugodtan szakiskolába”; „egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával” – csak néhány a gimnáziumi férőhelyek csökkentését és a szakképző intézmények mesterséges felduzzasztását előrevetítő miniszterelnöki nyilatkozatokból.
Ezek után hiába ismételgeti már-már mantraként a köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit, hogy nem készülnek a gimnáziumok leépítésére, a tanárokat és a szülőket aligha tette bizakodóvá, hogy a kormánypártok múlt heti frakcióülésén egyértelművé vált: az oktatás átalakítása a középpontban áll majd a következő négy évben is. Czomba Sándor, a szakiskolákat és szakközépiskolákat jövő szeptembertől átvevő gazdasági tárca szakképzési államtitkára már tovább ment, és kerek perec kijelentette, hogy megvizsgálják a szakképzőkkel egy intézményben működő gimnáziumok létjogosultságát, és bár nem akarják az összes ilyen iskolarészleget megszüntetni, a távlati cél a gimnáziumi létszám korlátozása. A kormányzati indoklás szerint a középfokú oktatás átszabására – amely egyébként nem új ötlet, már 2011-ben is radikális férőhelycsökkentésről szóló tervek szivárogtak ki – a „sima érettségi” munkaerő-piaci értéktelensége, a diákok átgondolatlan pályaválasztási döntései és a szakmai végzettség piacképessége miatt van szükség. A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
