Az egyetemi-főiskolai rendszert is megroppanthatja, ha a kormány valóban visszavágja a gimnáziumi férőhelyek számát, ami főleg vidéken zárhat el gyerekeket a továbbtanulástól - írja e heti számában a HVG.
„Mindig újabb reformot jelez, éppen ezért mindig aggodalmat kelt a tantestületben, ha Orbán Viktor beszél az oktatásról” – jellemezte a tanári szobában uralkodó, nem éppen rózsás hangulatot a HVG-nek az egyik vidéki gimnázium igazgatója. „A sikeres élethez az út a szakmán keresztül vezet”; „a legdolgosabb és legtehetségesebb gyerekek menjenek nyugodtan szakiskolába”; „egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával” – csak néhány a gimnáziumi férőhelyek csökkentését és a szakképző intézmények mesterséges felduzzasztását előrevetítő miniszterelnöki nyilatkozatokból.
Ezek után hiába ismételgeti már-már mantraként a köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit, hogy nem készülnek a gimnáziumok leépítésére, a tanárokat és a szülőket aligha tette bizakodóvá, hogy a kormánypártok múlt heti frakcióülésén egyértelművé vált: az oktatás átalakítása a középpontban áll majd a következő négy évben is. Czomba Sándor, a szakiskolákat és szakközépiskolákat jövő szeptembertől átvevő gazdasági tárca szakképzési államtitkára már tovább ment, és kerek perec kijelentette, hogy megvizsgálják a szakképzőkkel egy intézményben működő gimnáziumok létjogosultságát, és bár nem akarják az összes ilyen iskolarészleget megszüntetni, a távlati cél a gimnáziumi létszám korlátozása. A kormányzati indoklás szerint a középfokú oktatás átszabására – amely egyébként nem új ötlet, már 2011-ben is radikális férőhelycsökkentésről szóló tervek szivárogtak ki – a „sima érettségi” munkaerő-piaci értéktelensége, a diákok átgondolatlan pályaválasztási döntései és a szakmai végzettség piacképessége miatt van szükség. A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
