Ragaszkodik az iskolarendőrséghez a belügyminiszter

Több mint egy éve próbálja létrehozni Pintér Sándor az iskolarendőséget, egyelőre sikertelenül - írja a hvg.hu.

  • Eduline
MTI

Több mint egy éve próbálja létrehozni Pintér Sándor az iskolarendőséget, egyelőre sikertelenül - írja a hvg.hu. Tavaly tervbe vette, hogy az oktatási intézményekbe irányított rendőrök akár testi kényszert is alkalmazhassanak a törvényszegő diákokkal szemben, idén májusban pedig már arról beszélt, hogy az iskolaőrök a tanárokhoz hasonlóan legyenek a tantestület tagjai.

A belügyminiszter május végén iskolarendőri pályázatot is indított Budapesten: a jelenlegi szolgálati járandóságban részesülő, korábban bűnügyi, bűnmegelőzési területen dolgozó rendőrök közül a Budapesti Rendőr-főkapitányság 16 „iskolai prevenciós tisztet" akart hadrendbe állítani a "veszélyeztetett iskolákban", de mindössze hat napot adtak a jelentkezésre. Végül senkit sem vettek vissza az állományba.

Pintér legújabb ötletéhez - a rendőrök legyenek a tantestület tagjai - törvénymódosításra lenne szükség. A tervet ellenezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is: Mendrey László elnök szerint a tantestületi tagságnak szigorú feltételei vannak, az órai problémákat pedig a tanároknak kell megoldaniuk. A leendő iskolarendőrök szakmai képzésére mindenképpen szükség lenne: a Népszabadság információi szerint június végéig folynak majd az egyeztetések az érintettekkel és a főkapitányságokkal.

A májusi bejelentését követően Pintér csak a szokásos parlamenti meghallgatásán beszélt a terveiről. A tárcavezető a honvédelmi és rendészeti bizottság előtt május 21-én azt mondta, 100 olyan település van az országban, ahol hármast vagy ennél rosszabb érdemjegyet adtak az állampolgárok a közbiztonságra, ezért ezen települések önkormányzati és rendőri vezetőit megbeszélésre hívták. Ennek során kiderült, hogy sok problémát okoz az iskolákban a rend fenntartása, ezért döntött az iskolarendőrség felállításáról.

Azonban a májusi bejelentés óta - leszámítva a sikertelen pályázatot - érdemi előrelépés egy törvénymódosítási javaslaton kívül nem történt. A parlament előtt lévő tervezet is mindössze egy korábbi fogalmazási bakit igyekszik javítani a tavaly júniusban elfogadott törvényben. Ekkor fogadták el azt a rendelkezést, amely alapján a rendőr az igazgatóhoz kísérheti azt az általános iskolás diákot, aki igazolatlanul marad távol a tanítási órákról. Ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról, és nincs vele nagykorú, akkor eljárhat vele szemben a rendőr. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, az orvos vagy a szülő állíthat ki. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.