Philadelphiában sztrájkot hirdetett szombaton a több ezer iskolai dolgozót képviselő szakszervezet egy héttel a tanév megkezdése előtt a tarthatatlan munkakörülményeikre hivatkozva.
Egyre több kommentet lehet találni a közösségi oldalakon és a fórumokon arról, hogy a fűtési szezon kezdetén az iskolák "biztosan" online oktatásra térnek át az energiaárak berobbanása miatt. Pedig iskolabezárásról egyelőre szó sincs, a Belügyminisztérium azt közölte, hogy az „európai energiaválság ellenére” normál tanévre készülnek. Az viszont egyértelmű: a szülők többsége tart attól, hogy ismét otthon tanulnak majd a diákok, a járvány miatt elrendelt online oktatás a többségben ugyanis nem hagyott kellemes emlékeket.
Az új tanévben már a negyedikesek és az ötödikesek képességeit is felmérik majd az iskolában, négy magyar egyetem került fel a sanghaji felsőoktatási világrangsorra, nemzetközi versenyeken szereztek érmeket magyar diákok. A hét oktatási hírei közül szemezgettünk.
A Buzzfeed ismertetett egy amerikai kutatást, amelynek eredményei alapján a tanárok átlagosan 750 dollárt, azaz közel háromszázezer forintnak megfelelő összeget fordítottak iskolai eszközökre a saját pénzükből a 2020/2021-es tanévben.
Szeptember 2-án Budapest belvárosában tartanak tanévnyitó tüntetést, emellett az ország összes diákját arra kérik, hogy viseljenek kockás inget az iskolai évnyitón, így vállalva szolidaritást a (még mindig) béremelésre váró tanárokkal – ilyen akciókkal készül az őszre a márciusban többezres demonstrációt szervező Diákok a Tanárokért csoport.
Választ kapott a Belügyminisztériumnak címzett nyílt levelére a Tanítanék Mozgalom. A köznevelési helyettes államtitkár azt írta, a „kormány elkötelezett a pedagógusbérek emelése mellett, aminek feltétele az Európai Bizottsággal való megegyezés”. A Tanítanék úgy reagált: ha szeptember 2-ig nem kapnak írásbeli ígéretet a követeléseik teljesítésére, újabb munkabeszüntetési hullám jöhet.
Az általános iskolákban legutóbb 6 százalék volt a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya – írja a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete is tanszergyűjtést hirdetett, egészen szeptember elejéig várják az adományokat.
Teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy teszt szeptemberben-októberben.
A tanári érdekképviseletek szerint a 2028-ra megemelkedő tanári bérekre várni már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is „vészforgatókönyvekkel” készülnek.
Komoly problémával néznek szembe azok a szervezetek, amelyek hátrányos helyzetű térségekben működtetnek iskolákat, óvodákat vagy tanodákat. Sok településen gázzal ugyanis nem tudnak fűteni.
300 millió forint helyett 2,3 milliárd forint lehet a Waldorf-iskolák és -óvodák rezsije, ezt az összeget azonban saját erőből nem tudják kigazdálkodni.
Szükség van-e házi feladatra? Időről időre komoly vitát gerjeszt ez az – elsőre ártalmatlannak tűnő – kérdés. A szakemberek véleménye megoszlik arról, van-e értelme otthoni feladatokat adni a nyolc-kilenc órán át iskolapadban ülő gyerekeknek, a tanárok és a tanítók zöme azonban ragaszkodik a leckéhez. Egy friss kutatásból az is kiderült, hogy a magyar szülők többsége velük ért egyet.