Diáklányok a nők szabad oktatásáért tüntettek Afganisztánban, szétkergették őket

A közel százfős csoport a nők oktatásáért tüntetett vasárnap a nyugat-afganisztáni Herát városában.

  • Eduline/MTI

"Jogunk van az oktatáshoz, a népirtás bűncselekmény" - skandálták a megmozdulás főleg női diákjai a heráti egyetem épületétől a tartományi kormányzó hivataláig tartó menetelésükön. A tüntetőket azonban szétkergették a tálibok fegyveresei, akik beszámolók szerint ütlegelték a nőket és lövéseket adtak le a levegőbe.

"Nem voltunk felfegyverkezve, csak jelszavakat skandáltunk" - mondta Vahída Szaghri, a tüntetők egyike az AFP francia hírügynökségnek. Egy másik női diákcsoportot megakadályoztak abban, hogy az utcákra vonuljon, ezért a heráti egyetemen tartották meg tüntetésüket, ahol az AFP videófelvételei szerint a tálibok próbálták megzavarni őket.

A tálibok az egy évvel ezelőtti hatalomátvételük után szigorúan korlátozásták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a közoktatásból. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerint hárommillió lányt fosztanak meg jelenleg a középiskolába járás jogától.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.