A Magyar Helsinki Bizottság szerint megnyerhetik a perüket a kirúgott tanárok

A bizottság jogi segítséget ad a polgári engedetlenkedő tanároknak is.

  • Eduline

A Helsinki Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezettel közösen azon dolgozik, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadják a tanárok sztrájkját leszűkítő jogszabályokat.

Szerintük "olyan törvényt alkotott a kormány, majd az országgyűlés, amik kiüresítik és láthatatlanná teszik a sztrájkjogot, és ezzel olyan helyzetet idéznek elő, amiben ha a tanárok a véleményüket tényleg hallhatóvá és láthatóvá akarják tenni, nem marad más választásuk, mint a polgári engedetlenség" - mondta a Klubrádióban Kádár András Kristóf, a bizottság vezetője.

A bírói munkajogi gyakorlat általában nem kedvező, ha valaki nem veszi fel a munkát, ráadásul figyelmeztetés után, megfelelő munkáltatói válasz az elbocsátás, de a tanárok helyzete nem átlagos - tette hozzá. Szerinte Magyarországon is nyerhető a per, de ha "elvérzik az ügy, ott van a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek a gyakorlata az, hogy az államnak van tűrési kötelezettsége. Ha az arányosság keretei között marad a polgári engedetlenség, úgy nyerhető az ügy".

Szeptember 30-án, pénteken, a Belső-Pesti Tankerületi Központ három munkatársa azonnali hatályú felmondást tartalmazó határozatokat kézbesített a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának. Az érintettek közül hárman a helyszínen tartózkodtak és személyesen átvették a dokumentumokat. Ők hétfőtől már nem dolgozhattak az iskolában, közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnt.

Ma az ország több pontján tüntetés, szolidaritási akció és élőlánc lesz, kövessétek folyamatosan frissülő tudósításunkat itt:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.