Meg fogja vizsgálni a NOKS-dolgozók béremelési lehetőségeit az oktatási tárca
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, újabb béremelés jöhet a pedagógusoknak és a szakképzésben dolgozó oktatóknak. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezete szerint a januárban végrehajtott 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki. A módosítás ráadásul 2026. január 1-jéig visszamenőlegesen lépne hatályba, így az érintettek egy összegben is megkaphatják az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet. Az előterjesztés a köznevelésben dolgozó pedagógusok mellett a szakképzésben oktatókat is érinti.
A korrekcióra azért van szükség, mert a pedagógusbéreknek továbbra is el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát, amelyet Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalt.
A tervezet alapján a korrigált illetménysávok a következőképpen alakulnának:
A dokumentum szerint a szükséges intézkedést legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell hozni. A tervezetet pedig június 20-ig lehet véleményezni a társadalmi egyeztetés keretében.
A korrekció szükségességéről korábban már a kormány és a pedagógus-szakszervezetek is beszéltek. Márciusban a pedagógusok egyszeri többletjuttatást kaptak, miután a KSH végleges adatai szerint a 2025-ös pedagógus-átlagbér 840 743 forint volt, ami 1,2 százalékkal elmaradt a diplomás átlagbér 80 százalékától.
Akkor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a pedagógusbérek esetében „mozgó célpontra lőnek”, hiszen a diplomás átlagbér folyamatosan változik, a végleges adatok pedig csak utólag állnak rendelkezésre. Emiatt vált szükségessé az egyszeri kompenzáció.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor akkor úgy nyilatkozott, hogy a márciusi kifizetés valójában az előző évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. A szakszervezet szerint ezért különösen fontos, hogy a szükséges korrekció ne egyszeri juttatásként, hanem a pedagógusok illetményébe beépülő béremelésként jelenjen meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén többször jelezte, hogy a pedagógusbéreknek tartósan el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A szervezet korábban azt is szorgalmazta, hogy a bérek alakulásának számítási módja legyen átlátható, és a kormány rendszeresen tegye közzé azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítják, teljesül-e a vállalt bérarány.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.