Meg fogja vizsgálni a NOKS-dolgozók béremelési lehetőségeit az oktatási tárca
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, újabb béremelés jöhet a pedagógusoknak és a szakképzésben dolgozó oktatóknak. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezete szerint a januárban végrehajtott 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki. A módosítás ráadásul 2026. január 1-jéig visszamenőlegesen lépne hatályba, így az érintettek egy összegben is megkaphatják az év eleje óta felhalmozódott bérkülönbözetet. Az előterjesztés a köznevelésben dolgozó pedagógusok mellett a szakképzésben oktatókat is érinti.
A korrekcióra azért van szükség, mert a pedagógusbéreknek továbbra is el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát, amelyet Magyarország korábban az Európai Bizottság felé vállalt.
A tervezet alapján a korrigált illetménysávok a következőképpen alakulnának:
A dokumentum szerint a szükséges intézkedést legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell hozni. A tervezetet pedig június 20-ig lehet véleményezni a társadalmi egyeztetés keretében.
A korrekció szükségességéről korábban már a kormány és a pedagógus-szakszervezetek is beszéltek. Márciusban a pedagógusok egyszeri többletjuttatást kaptak, miután a KSH végleges adatai szerint a 2025-ös pedagógus-átlagbér 840 743 forint volt, ami 1,2 százalékkal elmaradt a diplomás átlagbér 80 százalékától.
Akkor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a pedagógusbérek esetében „mozgó célpontra lőnek”, hiszen a diplomás átlagbér folyamatosan változik, a végleges adatok pedig csak utólag állnak rendelkezésre. Emiatt vált szükségessé az egyszeri kompenzáció.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor akkor úgy nyilatkozott, hogy a márciusi kifizetés valójában az előző évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. A szakszervezet szerint ezért különösen fontos, hogy a szükséges korrekció ne egyszeri juttatásként, hanem a pedagógusok illetményébe beépülő béremelésként jelenjen meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szintén többször jelezte, hogy a pedagógusbéreknek tartósan el kell érniük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A szervezet korábban azt is szorgalmazta, hogy a bérek alakulásának számítási módja legyen átlátható, és a kormány rendszeresen tegye közzé azokat az adatokat, amelyek alapján megállapítják, teljesül-e a vállalt bérarány.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.