Hol volt az Oktatási Minisztérium – és mi lett az épületével?

Az egykori minisztériumi épület története jól mutatja, hogyan alakult át az oktatás irányítása az elmúlt évtizedekben.

Az oktatás irányítása Magyarországon hosszú ideig önálló minisztérium feladata volt, amelynek saját központi épülete is működött Budapesten. A 2000-es években például az Oktatási és Kulturális Minisztérium székhelye a főváros V. kerületében, a Szalay utca 10–14. szám alatt volt. Ez a cím hivatalos dokumentumokban is szerepel, mint a tárca központja.

Ez az épület nemcsak adminisztratív központként szolgált, hanem itt dolgozott az oktatási miniszter és a minisztériumi apparátus is. A minisztérium ebben a formában 2010-ig működött, amikor a kormányzati struktúra átalakítása során megszüntették az önálló oktatási tárcát.

A változás részeként az oktatás ügye előbb egy nagy „szuperminisztériumba”, az Emberi Erőforrások Minisztériumába került, majd 2022 után tovább darabolták a feladatokat. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és szakképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik. A Szalay utcai épület pedig jelenleg a Belügyminisztérium használatában van, az Oktatási Hivatal is itt működik.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy 16 év után először lesz újra önálló oktatási minisztérium. Az oktatási miniszter neve kapcsán felmerült Rubovszky Rita neve. Magyar Péter viszont a sajtóértesülések után egy nappal úgy fogalmazott, több jelöltjük is van a posztra és még nincsen ezzel kapcsolatban végleges döntés.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.