Nahalka István: „A világnézet és iskola összefüggésének kérdésében óriási zavar uralkodik a közvéleményben”
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Az egykori minisztériumi épület története jól mutatja, hogyan alakult át az oktatás irányítása az elmúlt évtizedekben.
Az oktatás irányítása Magyarországon hosszú ideig önálló minisztérium feladata volt, amelynek saját központi épülete is működött Budapesten. A 2000-es években például az Oktatási és Kulturális Minisztérium székhelye a főváros V. kerületében, a Szalay utca 10–14. szám alatt volt. Ez a cím hivatalos dokumentumokban is szerepel, mint a tárca központja.
Ez az épület nemcsak adminisztratív központként szolgált, hanem itt dolgozott az oktatási miniszter és a minisztériumi apparátus is. A minisztérium ebben a formában 2010-ig működött, amikor a kormányzati struktúra átalakítása során megszüntették az önálló oktatási tárcát.
A változás részeként az oktatás ügye előbb egy nagy „szuperminisztériumba”, az Emberi Erőforrások Minisztériumába került, majd 2022 után tovább darabolták a feladatokat. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és szakképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik. A Szalay utcai épület pedig jelenleg a Belügyminisztérium használatában van, az Oktatási Hivatal is itt működik.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy 16 év után először lesz újra önálló oktatási minisztérium. Az oktatási miniszter neve kapcsán felmerült Rubovszky Rita neve. Magyar Péter viszont a sajtóértesülések után egy nappal úgy fogalmazott, több jelöltjük is van a posztra és még nincsen ezzel kapcsolatban végleges döntés.
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.