Nahalka István: „A világnézet és iskola összefüggésének kérdésében óriási zavar uralkodik a közvéleményben”
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Az egykori minisztériumi épület története jól mutatja, hogyan alakult át az oktatás irányítása az elmúlt évtizedekben.
Az oktatás irányítása Magyarországon hosszú ideig önálló minisztérium feladata volt, amelynek saját központi épülete is működött Budapesten. A 2000-es években például az Oktatási és Kulturális Minisztérium székhelye a főváros V. kerületében, a Szalay utca 10–14. szám alatt volt. Ez a cím hivatalos dokumentumokban is szerepel, mint a tárca központja.
Ez az épület nemcsak adminisztratív központként szolgált, hanem itt dolgozott az oktatási miniszter és a minisztériumi apparátus is. A minisztérium ebben a formában 2010-ig működött, amikor a kormányzati struktúra átalakítása során megszüntették az önálló oktatási tárcát.
A változás részeként az oktatás ügye előbb egy nagy „szuperminisztériumba”, az Emberi Erőforrások Minisztériumába került, majd 2022 után tovább darabolták a feladatokat. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és szakképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik. A Szalay utcai épület pedig jelenleg a Belügyminisztérium használatában van, az Oktatási Hivatal is itt működik.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy 16 év után először lesz újra önálló oktatási minisztérium. Az oktatási miniszter neve kapcsán felmerült Rubovszky Rita neve. Magyar Péter viszont a sajtóértesülések után egy nappal úgy fogalmazott, több jelöltjük is van a posztra és még nincsen ezzel kapcsolatban végleges döntés.
Az oktatáskutató Rubovszky Rita kinevezése kapcsán érdekes problémára hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.