Hol volt az Oktatási Minisztérium – és mi lett az épületével?

Az egykori minisztériumi épület története jól mutatja, hogyan alakult át az oktatás irányítása az elmúlt évtizedekben.

Az oktatás irányítása Magyarországon hosszú ideig önálló minisztérium feladata volt, amelynek saját központi épülete is működött Budapesten. A 2000-es években például az Oktatási és Kulturális Minisztérium székhelye a főváros V. kerületében, a Szalay utca 10–14. szám alatt volt. Ez a cím hivatalos dokumentumokban is szerepel, mint a tárca központja.

Ez az épület nemcsak adminisztratív központként szolgált, hanem itt dolgozott az oktatási miniszter és a minisztériumi apparátus is. A minisztérium ebben a formában 2010-ig működött, amikor a kormányzati struktúra átalakítása során megszüntették az önálló oktatási tárcát.

A változás részeként az oktatás ügye előbb egy nagy „szuperminisztériumba”, az Emberi Erőforrások Minisztériumába került, majd 2022 után tovább darabolták a feladatokat. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és szakképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik. A Szalay utcai épület pedig jelenleg a Belügyminisztérium használatában van, az Oktatási Hivatal is itt működik.

Az Eduline-on is megírtuk, hogy 16 év után először lesz újra önálló oktatási minisztérium. Az oktatási miniszter neve kapcsán felmerült Rubovszky Rita neve. Magyar Péter viszont a sajtóértesülések után egy nappal úgy fogalmazott, több jelöltjük is van a posztra és még nincsen ezzel kapcsolatban végleges döntés.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.