Magyar Péter belengette, hogy kormányváltás esetén lesz önálló oktatási minisztérium, ami utoljára 2010 előtt működött Magyarországon. A jelenlegi kormányzati struktúrában az oktatás irányítása több minisztérium között oszlik meg.
Magyar Péter egy fiatal kérdésére válaszolt a Tisza Párt országjárásának egyik állomásán. Azt kérdezték tőle, miben lenne más a párt politikája a jelenlegi kormányéhoz képest.
Válaszában hosszan beszélt arról, hogy szerinte vissza kell építeni a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ennek részeként független intézményekként említette többek között az ügyészséget, a köztársasági elnöki intézményt, az Alkotmánybíróságot, a médiahatóságot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Állami Számvevőszéket.
A felsorolás során ironikusan „luxusnak” és „huncutságnak” nevezte például egy oktatási, egészségügyi vagy vidékfejlesztési miniszter létezését. Ezzel többek között arra is utalt, hogy ma Magyarországon nincs önálló oktatási minisztérium – az oktatás irányítása több minisztérium között oszlik meg.
A jelenlegi kormányzati struktúrában az oktatás irányítása több minisztérium között oszlik meg.
A közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartozik, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. Erről a kormányzati struktúra 2022-es átalakítása után döntöttek.
Az átszervezéssel megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely addig többek között az oktatásért is felelt. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz került, míg a felsőoktatás és az innováció külön tárcához. Erről többek között az Eduline is beszámolt a kormányalakítás idején.
Önálló oktatási minisztérium utoljára 2010 előtt működött Magyarországon. A 2000-es években például az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot.
A második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze. Ez később Emberi Erőforrások Minisztériuma néven működött tovább, ahol az oktatás már csak államtitkársági szinten jelent meg.
Az, hogy legyen-e külön oktatási minisztérium Magyarországon, az elmúlt években többször is megjelent az oktatási tiltakozások és szakmai javaslatok követelései között.
A pedagógus-szakszervezetek például több alkalommal is felvetették, hogy az oktatásnak önálló kormányzati tárcára lenne szüksége. 2022-ben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy nyílt levélben is azt kérte a kormánytól, hogy hozzon létre önálló oktatási minisztériumot, mert szerintük a tanárhiány, a pedagógusok túlterheltsége és az elöregedő tantestületek problémáit csak rendszerszintű változtatásokkal lehet kezelni.
A kérdés a pedagógus- és diáktüntetések követelései között is rendszeresen megjelent. A 2022-es tanár- és diáktüntetések idején például a tiltakozók egyik pontja az volt, hogy állítsák vissza az önálló oktatási minisztériumot, mert szerintük az oktatás így kapna nagyobb figyelmet a kormányzati döntéshozatalban.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nemrég egy átfogó javaslatcsomagban is szerepeltette ezt az elképzelést. A szakszervezet szerint a jelenlegi rendszer széttagolt: az oktatás különböző részei több intézmény és minisztérium között oszlanak meg, ami szerintük nehezíti az egységes oktatáspolitikai döntéshozatalt. Erről részletesen alábbi cikkünkben írtunk:
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
