Hét év alatt háromszorosára nőtt a túlórázó tanárok száma

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a hivatalos számok nem mutatják a teljes képet: Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke szerint ezek az adatok csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.

A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy 2018-ban még 3345 pedagógus túlórázott, 2020-ra ez a szám 5259 főre nőtt, 2025-re pedig már 9892 tanár dolgozott túlórában.

Ugyanakkor a Népszava beszámolója szerint a KIR egyik korábbi táblázatában ennél jóval magasabb szám is szerepelt: 2025-ben akár 21 438 pedagógus is végezhetett túlórát. Miután azonban rákérdeztek az eltérésre, az Oktatási Hivatal módosította a táblázatot: a magasabb számot tartalmazó oszlop eltűnt, és a „túlórában foglalkoztatott” kifejezést „többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott” pedagógusokra változtatták.

Az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére azt írta: a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórák számát mutatja, és a feliratokat csupán „pontosították.”

A szakszervezet szerint a valós számok még magasabbak lehetnek

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják a teljes képet.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke a lapnak azt mondta:

a növekedés önmagában is megdöbbentő, de szerinte a valóságban még több pedagógus dolgozik többletmunkában, mert sok esetben nem is adminisztrálják a túlórákat, vagy „szívességi helyettesítéssel” oldják meg az órák megtartását.

A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből 24 óra a kötelező tanítás. A szakszervezet szerint minden ezen felüli tanóra többletmunkának számít.

A KIR 2025 októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663 tanárnak legalább 27 órát kellett tanítania egy héten.

Az új szabályok miatt még több helyettesítés lehet

A pedagógusok terhelését az is növelheti, hogy a 2023-ban bevezetett új pedagógus életpályatörvény – amelyet a szakszervezetek gyakran „bosszútörvényként” emlegetnek – megváltoztatta a helyettesítések szabályait.

Korábban egy tanárt évente legfeljebb 30 tanóra helyettesítésére lehetett beosztani, az új szabályok szerint azonban ez évi 60 órára nőtt, ráadásul ezért nem jár külön díjazás.

A pedagógusok túlórájáról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.