A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a hivatalos számok nem mutatják a teljes képet: Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke szerint ezek az adatok csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.
A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy 2018-ban még 3345 pedagógus túlórázott, 2020-ra ez a szám 5259 főre nőtt, 2025-re pedig már 9892 tanár dolgozott túlórában.
Ugyanakkor a Népszava beszámolója szerint a KIR egyik korábbi táblázatában ennél jóval magasabb szám is szerepelt: 2025-ben akár 21 438 pedagógus is végezhetett túlórát. Miután azonban rákérdeztek az eltérésre, az Oktatási Hivatal módosította a táblázatot: a magasabb számot tartalmazó oszlop eltűnt, és a „túlórában foglalkoztatott” kifejezést „többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott” pedagógusokra változtatták.
Az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére azt írta: a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórák számát mutatja, és a feliratokat csupán „pontosították.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják a teljes képet.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke a lapnak azt mondta:
a növekedés önmagában is megdöbbentő, de szerinte a valóságban még több pedagógus dolgozik többletmunkában, mert sok esetben nem is adminisztrálják a túlórákat, vagy „szívességi helyettesítéssel” oldják meg az órák megtartását.
A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből 24 óra a kötelező tanítás. A szakszervezet szerint minden ezen felüli tanóra többletmunkának számít.
A KIR 2025 októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663 tanárnak legalább 27 órát kellett tanítania egy héten.
A pedagógusok terhelését az is növelheti, hogy a 2023-ban bevezetett új pedagógus életpályatörvény – amelyet a szakszervezetek gyakran „bosszútörvényként” emlegetnek – megváltoztatta a helyettesítések szabályait.
Korábban egy tanárt évente legfeljebb 30 tanóra helyettesítésére lehetett beosztani, az új szabályok szerint azonban ez évi 60 órára nőtt, ráadásul ezért nem jár külön díjazás.
A pedagógusok túlórájáról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
