A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a hivatalos számok nem mutatják a teljes képet: Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke szerint ezek az adatok csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.
A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy 2018-ban még 3345 pedagógus túlórázott, 2020-ra ez a szám 5259 főre nőtt, 2025-re pedig már 9892 tanár dolgozott túlórában.
Ugyanakkor a Népszava beszámolója szerint a KIR egyik korábbi táblázatában ennél jóval magasabb szám is szerepelt: 2025-ben akár 21 438 pedagógus is végezhetett túlórát. Miután azonban rákérdeztek az eltérésre, az Oktatási Hivatal módosította a táblázatot: a magasabb számot tartalmazó oszlop eltűnt, és a „túlórában foglalkoztatott” kifejezést „többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott” pedagógusokra változtatták.
Az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére azt írta: a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórák számát mutatja, és a feliratokat csupán „pontosították.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják a teljes képet.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke a lapnak azt mondta:
a növekedés önmagában is megdöbbentő, de szerinte a valóságban még több pedagógus dolgozik többletmunkában, mert sok esetben nem is adminisztrálják a túlórákat, vagy „szívességi helyettesítéssel” oldják meg az órák megtartását.
A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből 24 óra a kötelező tanítás. A szakszervezet szerint minden ezen felüli tanóra többletmunkának számít.
A KIR 2025 októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663 tanárnak legalább 27 órát kellett tanítania egy héten.
A pedagógusok terhelését az is növelheti, hogy a 2023-ban bevezetett új pedagógus életpályatörvény – amelyet a szakszervezetek gyakran „bosszútörvényként” emlegetnek – megváltoztatta a helyettesítések szabályait.
Korábban egy tanárt évente legfeljebb 30 tanóra helyettesítésére lehetett beosztani, az új szabályok szerint azonban ez évi 60 órára nőtt, ráadásul ezért nem jár külön díjazás.
A pedagógusok túlórájáról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
