A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a hivatalos számok nem mutatják a teljes képet: Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke szerint ezek az adatok csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.
A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy 2018-ban még 3345 pedagógus túlórázott, 2020-ra ez a szám 5259 főre nőtt, 2025-re pedig már 9892 tanár dolgozott túlórában.
Ugyanakkor a Népszava beszámolója szerint a KIR egyik korábbi táblázatában ennél jóval magasabb szám is szerepelt: 2025-ben akár 21 438 pedagógus is végezhetett túlórát. Miután azonban rákérdeztek az eltérésre, az Oktatási Hivatal módosította a táblázatot: a magasabb számot tartalmazó oszlop eltűnt, és a „túlórában foglalkoztatott” kifejezést „többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott” pedagógusokra változtatták.
Az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére azt írta: a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórák számát mutatja, és a feliratokat csupán „pontosították.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják a teljes képet.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke a lapnak azt mondta:
a növekedés önmagában is megdöbbentő, de szerinte a valóságban még több pedagógus dolgozik többletmunkában, mert sok esetben nem is adminisztrálják a túlórákat, vagy „szívességi helyettesítéssel” oldják meg az órák megtartását.
A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből 24 óra a kötelező tanítás. A szakszervezet szerint minden ezen felüli tanóra többletmunkának számít.
A KIR 2025 októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663 tanárnak legalább 27 órát kellett tanítania egy héten.
A pedagógusok terhelését az is növelheti, hogy a 2023-ban bevezetett új pedagógus életpályatörvény – amelyet a szakszervezetek gyakran „bosszútörvényként” emlegetnek – megváltoztatta a helyettesítések szabályait.
Korábban egy tanárt évente legfeljebb 30 tanóra helyettesítésére lehetett beosztani, az új szabályok szerint azonban ez évi 60 órára nőtt, ráadásul ezért nem jár külön díjazás.
A pedagógusok túlórájáról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
