A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a hivatalos számok nem mutatják a teljes képet: Nagy Erzsébet, a szervezet országos választmányának elnöke szerint ezek az adatok csak „a jéghegy csúcsát” jelentik.
A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legfrissebb statisztikáiból kiderült, hogy 2018-ban még 3345 pedagógus túlórázott, 2020-ra ez a szám 5259 főre nőtt, 2025-re pedig már 9892 tanár dolgozott túlórában.
Ugyanakkor a Népszava beszámolója szerint a KIR egyik korábbi táblázatában ennél jóval magasabb szám is szerepelt: 2025-ben akár 21 438 pedagógus is végezhetett túlórát. Miután azonban rákérdeztek az eltérésre, az Oktatási Hivatal módosította a táblázatot: a magasabb számot tartalmazó oszlop eltűnt, és a „túlórában foglalkoztatott” kifejezést „többlettanítással, rendkívüli munkaidővel is foglalkoztatott” pedagógusokra változtatták.
Az Oktatási Hivatal a Népszava kérdésére azt írta: a táblázat a tantárgyfelosztás szerinti tanórák számát mutatja, és a feliratokat csupán „pontosították.”
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják a teljes képet.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke a lapnak azt mondta:
a növekedés önmagában is megdöbbentő, de szerinte a valóságban még több pedagógus dolgozik többletmunkában, mert sok esetben nem is adminisztrálják a túlórákat, vagy „szívességi helyettesítéssel” oldják meg az órák megtartását.
A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből 24 óra a kötelező tanítás. A szakszervezet szerint minden ezen felüli tanóra többletmunkának számít.
A KIR 2025 októberi adatai alapján 29 706 pedagógusnak volt heti 24-nél több tanórája, közülük 23 663 tanárnak legalább 27 órát kellett tanítania egy héten.
A pedagógusok terhelését az is növelheti, hogy a 2023-ban bevezetett új pedagógus életpályatörvény – amelyet a szakszervezetek gyakran „bosszútörvényként” emlegetnek – megváltoztatta a helyettesítések szabályait.
Korábban egy tanárt évente legfeljebb 30 tanóra helyettesítésére lehetett beosztani, az új szabályok szerint azonban ez évi 60 órára nőtt, ráadásul ezért nem jár külön díjazás.
A pedagógusok túlórájáról az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
