A tanügyi szakszervezetek a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel szemben tiltakoztak, mivel szerintük azok súlyosan érintik az oktatást és a pedagógusokat.
Az oktatási szakszervezetek szerdán tiltakoztak Bukarestben a kormány épülete előtt, és aláírásokat gyűjtöttek állampolgári törvényhozási kezdeményezésükhöz, amelynek célja, hogy visszavonják a Bolojan-kormány által, a 2025/141-es törvényben meghatározott, az oktatást hátrányosan érintő intézkedéseket – írja az Új Magyar Szó.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), valamint a Spiru Haret és az Alma Mater Oktazási Szakszervezeti Szövetségek közösen szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozók nem értenek egyet az oktatásban elfogadott, a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel, amelyek befolyásolják a bérezést, a munkakörülményeket, valamint a pedagógusi hivatás státuszát és méltóságát.
Az oktatási szakszervezetek aláírásokat is gyűjtöttek a 2025/141-es törvény révén elfogadott „oktatásellenes intézkedések eltörlése”. Legalább százezer aláírást kell gyűjteniük, hogy a parlament napirendre tűzze a kezdeményezést.
A tüntetésen több mint háromezren vettek részt.
Szerdán az Eduline is beszámolt az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmányról, amely szerint radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények.
A tanulmány szerint bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
