A tanügyi szakszervezetek a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel szemben tiltakoztak, mivel szerintük azok súlyosan érintik az oktatást és a pedagógusokat.
Az oktatási szakszervezetek szerdán tiltakoztak Bukarestben a kormány épülete előtt, és aláírásokat gyűjtöttek állampolgári törvényhozási kezdeményezésükhöz, amelynek célja, hogy visszavonják a Bolojan-kormány által, a 2025/141-es törvényben meghatározott, az oktatást hátrányosan érintő intézkedéseket – írja az Új Magyar Szó.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), valamint a Spiru Haret és az Alma Mater Oktazási Szakszervezeti Szövetségek közösen szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozók nem értenek egyet az oktatásban elfogadott, a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel, amelyek befolyásolják a bérezést, a munkakörülményeket, valamint a pedagógusi hivatás státuszát és méltóságát.
Az oktatási szakszervezetek aláírásokat is gyűjtöttek a 2025/141-es törvény révén elfogadott „oktatásellenes intézkedések eltörlése”. Legalább százezer aláírást kell gyűjteniük, hogy a parlament napirendre tűzze a kezdeményezést.
A tüntetésen több mint háromezren vettek részt.
Szerdán az Eduline is beszámolt az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmányról, amely szerint radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények.
A tanulmány szerint bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
