A tanügyi szakszervezetek a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel szemben tiltakoztak, mivel szerintük azok súlyosan érintik az oktatást és a pedagógusokat.
Az oktatási szakszervezetek szerdán tiltakoztak Bukarestben a kormány épülete előtt, és aláírásokat gyűjtöttek állampolgári törvényhozási kezdeményezésükhöz, amelynek célja, hogy visszavonják a Bolojan-kormány által, a 2025/141-es törvényben meghatározott, az oktatást hátrányosan érintő intézkedéseket – írja az Új Magyar Szó.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), valamint a Spiru Haret és az Alma Mater Oktazási Szakszervezeti Szövetségek közösen szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozók nem értenek egyet az oktatásban elfogadott, a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel, amelyek befolyásolják a bérezést, a munkakörülményeket, valamint a pedagógusi hivatás státuszát és méltóságát.
Az oktatási szakszervezetek aláírásokat is gyűjtöttek a 2025/141-es törvény révén elfogadott „oktatásellenes intézkedések eltörlése”. Legalább százezer aláírást kell gyűjteniük, hogy a parlament napirendre tűzze a kezdeményezést.
A tüntetésen több mint háromezren vettek részt.
Szerdán az Eduline is beszámolt az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmányról, amely szerint radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények.
A tanulmány szerint bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
