A tanügyi szakszervezetek a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel szemben tiltakoztak, mivel szerintük azok súlyosan érintik az oktatást és a pedagógusokat.
Az oktatási szakszervezetek szerdán tiltakoztak Bukarestben a kormány épülete előtt, és aláírásokat gyűjtöttek állampolgári törvényhozási kezdeményezésükhöz, amelynek célja, hogy visszavonják a Bolojan-kormány által, a 2025/141-es törvényben meghatározott, az oktatást hátrányosan érintő intézkedéseket – írja az Új Magyar Szó.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), valamint a Spiru Haret és az Alma Mater Oktazási Szakszervezeti Szövetségek közösen szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozók nem értenek egyet az oktatásban elfogadott, a költségvetési hiány csökkentését célzó politikai intézkedésekkel, amelyek befolyásolják a bérezést, a munkakörülményeket, valamint a pedagógusi hivatás státuszát és méltóságát.
Az oktatási szakszervezetek aláírásokat is gyűjtöttek a 2025/141-es törvény révén elfogadott „oktatásellenes intézkedések eltörlése”. Legalább százezer aláírást kell gyűjteniük, hogy a parlament napirendre tűzze a kezdeményezést.
A tüntetésen több mint háromezren vettek részt.
Szerdán az Eduline is beszámolt az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmányról, amely szerint radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények.
A tanulmány szerint bár a kormány kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza az oktatásra fordított források növekedését, a GDP arányában vizsgálva az óvodai nevelésre, valamint az alap- és középfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek az elmúlt 15 évben. A szerzők megállapítása szerint 2010 és 2025 között jelentős forráskivonás történt a magyar oktatási rendszerben.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
