Több ezer oktatási dolgozó sztrájkolt Németországban

Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.

A Német Oktatási Szakszervezet (GEW) szerint a tanárok, egyetemi oktatók és más oktatási dolgozók öt nagyvárosban tiltakoztak. A tüntetések célja az volt, hogy 7 százalékos béremelést kapjanak az oktatásban dolgozók, ami havi minimum 300 euró (körülbelül 115 ezer forint) emelést jelent.

A GEW szerint a legtöbben, 3500-an Berlinben vonultak utcára, 3000 tüntető gyűlt össze Lipcsében, és körülbelül 2500 ember tüntetett Hamburgban.

Több intézmény bezárt a tüntetések miatt

A Star arról számolt be, hogy a berlini sztrájk megzavarta a városi gyermekgondozási szolgáltatásokat: 279 napköziből 14 teljesen bezárt, míg 130 normálisan működött. A többi intézmény működését részben zavarta meg a sztrájk. Szerdán a berlini és brandenburgi egyetemeket is érintették a tüntetések.

A kormány február közepére tűzte ki a harmadik bértárgyalási fordulót, de a pénzügyminiszterek túlzónak tartják a szakszervezetek követeléseit. A tárgyalások előtt további sztrájkokra lehet számítani.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István