A demonstrálók bocsánatkérést várnak Lázár Jánostól és azt, hogy távozzon a közéletből.
Holnap, január 31-én 17:00 órára, a Kossuth térre szervezett tüntetést Lakatos Ádám, aktivista, tartalomgyártó. Az esemény fő üzenete, hogy nem tűrik tovább a kirekesztést, a megbélyegzést és az embertelen beszédet.
„Álljunk ki cigány honfitársaink mellett! Álljunk ki egymásért, mert egy ország vagyunk, egy közösség, egy nemzet” – hívják a résztvevőket a szervezők. Az esemény leírásában hangsúlyozzák:
Mutassuk meg, hogy számunkra a cigány emberek nem „közmunkások”, nem „WC-takarítók”, és végképp nem bűnbakok vagy politikai jelszavak, hanem valódi emberek. Olyan emberek, mint bárki más.
A demonstráció közvetlen előzménye Lázár János egy héttel ezelőtti kijelentése volt, amely felrázta az országot. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék az a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság” – mondta Lázár egy lakossági fórumon, amiről Magyar Péter osztott meg videót.
A kijelentés gyorsan elterjedt a közösségi médiában, és óriási felháborodást váltott ki. Számos posztban romák és cigányok beszéltek arról, mennyire megalázónak és kirekesztőnek tartják a miniszter szavait, és hogyan erősítik ezek a megszólalások a már így is erős előítéleteket. Többen személyes történeteket osztottak meg arról, milyen következményei vannak annak, amikor egy kormánytag általánosít egy egész közösségről, és hangsúlyozták: a romák nem „belső tartalék”, hanem ugyanolyan állampolgárok, mint bárki más.
Nyílt levélben reagált egy 30 éves roma tanár Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentéseire, miután a politikus egy lakossági fórumon a magyarországi romákat „belső tartalékként” emlegette a vasúti mosdók takarításával kapcsolatban.
A szervezők ezért külön felhívják a figyelmet: elfogadhatatlan, ha bárki – különösen közéleti szereplők – megalázó vagy kirekesztő kijelentéseket tesz a kisebbségekről. Lázár Jánosnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie az általa okozott sérelmekért.
A rendezvényen számos ismert és elismert személy szólal fel:
Mohamed Fatima, magyar énekesnő, aki a kultúrák közötti hidakat építi.
Lakatos Dóri, nőjogi és kisebbségi aktivista, újságíró, aki nagyapja örökségét viszi tovább az emberi méltóságért.
Farkas Zsolt, énekes, Az Ének Iskolája első évadának győztese.
Darvas István, rabbi és mestertanár, aki a hit és az emberség üzenetét közvetíti.
Iványi Gábor, lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, aki az elesettekért áll ki.
Orsós János, tanár, iskolaalapító és aktivista, aki az oktatás erejében hisz.
Cserna Antal, színész és rendező, aki a művészet eszközeivel szól az igazságról.
Könyves Tamás, közéleti aktivista, civil szervezet vezetője.
Oláh Vanda, 23 éves egyetemista, a jövő generáció hangja.
A szervezők hangsúlyozzák: „A cigányság nem egyenlő sztereotípiákkal. A cigány közösségen belül is vannak orvosok, ügyvédek, tanárok, művészek, dolgozó szülők, tanuló fiatalok – emberek, akik ugyanúgy tesznek ezért az országért, mint bárki más. Joguk van a tisztelethez, a méltósághoz és ahhoz, hogy emberként beszéljenek róluk.”
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
