A demonstrálók bocsánatkérést várnak Lázár Jánostól és azt, hogy távozzon a közéletből.
Holnap, január 31-én 17:00 órára, a Kossuth térre szervezett tüntetést Lakatos Ádám, aktivista, tartalomgyártó. Az esemény fő üzenete, hogy nem tűrik tovább a kirekesztést, a megbélyegzést és az embertelen beszédet.
„Álljunk ki cigány honfitársaink mellett! Álljunk ki egymásért, mert egy ország vagyunk, egy közösség, egy nemzet” – hívják a résztvevőket a szervezők. Az esemény leírásában hangsúlyozzák:
Mutassuk meg, hogy számunkra a cigány emberek nem „közmunkások”, nem „WC-takarítók”, és végképp nem bűnbakok vagy politikai jelszavak, hanem valódi emberek. Olyan emberek, mint bárki más.
A demonstráció közvetlen előzménye Lázár János egy héttel ezelőtti kijelentése volt, amely felrázta az országot. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék az a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság” – mondta Lázár egy lakossági fórumon, amiről Magyar Péter osztott meg videót.
A kijelentés gyorsan elterjedt a közösségi médiában, és óriási felháborodást váltott ki. Számos posztban romák és cigányok beszéltek arról, mennyire megalázónak és kirekesztőnek tartják a miniszter szavait, és hogyan erősítik ezek a megszólalások a már így is erős előítéleteket. Többen személyes történeteket osztottak meg arról, milyen következményei vannak annak, amikor egy kormánytag általánosít egy egész közösségről, és hangsúlyozták: a romák nem „belső tartalék”, hanem ugyanolyan állampolgárok, mint bárki más.
Nyílt levélben reagált egy 30 éves roma tanár Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentéseire, miután a politikus egy lakossági fórumon a magyarországi romákat „belső tartalékként” emlegette a vasúti mosdók takarításával kapcsolatban.
A szervezők ezért külön felhívják a figyelmet: elfogadhatatlan, ha bárki – különösen közéleti szereplők – megalázó vagy kirekesztő kijelentéseket tesz a kisebbségekről. Lázár Jánosnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie az általa okozott sérelmekért.
A rendezvényen számos ismert és elismert személy szólal fel:
Mohamed Fatima, magyar énekesnő, aki a kultúrák közötti hidakat építi.
Lakatos Dóri, nőjogi és kisebbségi aktivista, újságíró, aki nagyapja örökségét viszi tovább az emberi méltóságért.
Farkas Zsolt, énekes, Az Ének Iskolája első évadának győztese.
Darvas István, rabbi és mestertanár, aki a hit és az emberség üzenetét közvetíti.
Iványi Gábor, lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, aki az elesettekért áll ki.
Orsós János, tanár, iskolaalapító és aktivista, aki az oktatás erejében hisz.
Cserna Antal, színész és rendező, aki a művészet eszközeivel szól az igazságról.
Könyves Tamás, közéleti aktivista, civil szervezet vezetője.
Oláh Vanda, 23 éves egyetemista, a jövő generáció hangja.
A szervezők hangsúlyozzák: „A cigányság nem egyenlő sztereotípiákkal. A cigány közösségen belül is vannak orvosok, ügyvédek, tanárok, művészek, dolgozó szülők, tanuló fiatalok – emberek, akik ugyanúgy tesznek ezért az országért, mint bárki más. Joguk van a tisztelethez, a méltósághoz és ahhoz, hogy emberként beszéljenek róluk.”
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
