Több diák félreértette a feladatot, amiért öt pontot is veszíthettek a matek írásbelin.
Az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, miután több szülő is jelezte szerkesztőségünknek, hogy a negyedikesek központi írásbeli matematika feladatsorának egyik kérdése szerintük félreérthető volt, és ez komoly nehézséget okozott a diákok számára.
Így szólt a feladat:
A problémát az okozta, hogy egy-egy állítás több alakzatra is igaz lehetett volna, ugyanakkor a megfogalmazás sok tanuló számára azt sugallta, hogy elegendő egyetlen alakzat megjelölése. A javítási útmutató ezzel szemben csak akkor ítélte helyesnek a választ, ha a diákok az adott állításnak megfelelő összes síkidom sorszámát feltüntették.
A feladathoz tartozó javítókulcs:
A szülők szerint több diák csak 1-1 rajz sorszámát adta meg, ezért az egész feladat számukra nulla pontos lett.
Az ügy kapcsán állásfoglalást kértünk az Oktatási Hivataltól, ahonnan az alábbi választ kaptuk:
„A 4. évfolyamra felvételizők feladatlapjának 9. feladatában olvasható, hogy „Figyeld meg az alakzatokat!”. Ennek megfelelően a felvételizőnek meg kell figyelnie minden alakzat tulajdonságait. Mindegyik alakzatról egyesével el kell döntenie, hogy melyik állítás illik rá, majd az alakzathoz tartozó sorszámot kell a megfelelő helyre beírnia. A matematikatanítás egyik fontos elve, hogy a feladat minden megoldását meg kell keresni. A feladat nem egy-egy példa kiemelését kérte. A javítási-értékelési útmutatónak megfelelően itemenként az 1-1 pont csak valamennyi helyes sorszám beírásakor adható meg.”
Az Oktatási Hivatal egyébként hétfő délután több - a hatodikosok és nyolcadikosok számára készített - feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót.
„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
