Több diák félreértette a feladatot, amiért öt pontot is veszíthettek a matek írásbelin.
Az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, miután több szülő is jelezte szerkesztőségünknek, hogy a negyedikesek központi írásbeli matematika feladatsorának egyik kérdése szerintük félreérthető volt, és ez komoly nehézséget okozott a diákok számára.
Így szólt a feladat:
A problémát az okozta, hogy egy-egy állítás több alakzatra is igaz lehetett volna, ugyanakkor a megfogalmazás sok tanuló számára azt sugallta, hogy elegendő egyetlen alakzat megjelölése. A javítási útmutató ezzel szemben csak akkor ítélte helyesnek a választ, ha a diákok az adott állításnak megfelelő összes síkidom sorszámát feltüntették.
A feladathoz tartozó javítókulcs:
A szülők szerint több diák csak 1-1 rajz sorszámát adta meg, ezért az egész feladat számukra nulla pontos lett.
Az ügy kapcsán állásfoglalást kértünk az Oktatási Hivataltól, ahonnan az alábbi választ kaptuk:
„A 4. évfolyamra felvételizők feladatlapjának 9. feladatában olvasható, hogy „Figyeld meg az alakzatokat!”. Ennek megfelelően a felvételizőnek meg kell figyelnie minden alakzat tulajdonságait. Mindegyik alakzatról egyesével el kell döntenie, hogy melyik állítás illik rá, majd az alakzathoz tartozó sorszámot kell a megfelelő helyre beírnia. A matematikatanítás egyik fontos elve, hogy a feladat minden megoldását meg kell keresni. A feladat nem egy-egy példa kiemelését kérte. A javítási-értékelési útmutatónak megfelelően itemenként az 1-1 pont csak valamennyi helyes sorszám beírásakor adható meg.”
Az Oktatási Hivatal egyébként hétfő délután több - a hatodikosok és nyolcadikosok számára készített - feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót.
„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
