Központi írásbeli: a szülők szerint félreérthető volt a negyedikesek egyik feladata, az OH szerint nem volt probléma

Több diák félreértette a feladatot, amiért öt pontot is veszíthettek a matek írásbelin.

Az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, miután több szülő is jelezte szerkesztőségünknek, hogy a negyedikesek központi írásbeli matematika feladatsorának egyik kérdése szerintük félreérthető volt, és ez komoly nehézséget okozott a diákok számára.

Így szólt a feladat:

Központi írásbeli 4. évfolyamos feladata
Oktatási Hivatal

A problémát az okozta, hogy egy-egy állítás több alakzatra is igaz lehetett volna, ugyanakkor a megfogalmazás sok tanuló számára azt sugallta, hogy elegendő egyetlen alakzat megjelölése. A javítási útmutató ezzel szemben csak akkor ítélte helyesnek a választ, ha a diákok az adott állításnak megfelelő összes síkidom sorszámát feltüntették.

A feladathoz tartozó javítókulcs:

Központi írásbeli 2026
Oktatási Hivatal

A szülők szerint több diák csak 1-1 rajz sorszámát adta meg, ezért az egész feladat számukra nulla pontos lett.

Az ügy kapcsán állásfoglalást kértünk az Oktatási Hivataltól, ahonnan az alábbi választ kaptuk:

„A 4. évfolyamra felvételizők feladatlapjának 9. feladatában olvasható, hogy „Figyeld meg az alakzatokat!”. Ennek megfelelően a felvételizőnek meg kell figyelnie minden alakzat tulajdonságait. Mindegyik alakzatról egyesével el kell döntenie, hogy melyik állítás illik rá, majd az alakzathoz tartozó sorszámot kell a megfelelő helyre beírnia. A matematikatanítás egyik fontos elve, hogy a feladat minden megoldását meg kell keresni. A feladat nem egy-egy példa kiemelését kérte. A javítási-értékelési útmutatónak megfelelően itemenként az 1-1 pont csak valamennyi helyes sorszám beírásakor adható meg.”

Az Oktatási Hivatal egyébként hétfő délután több - a hatodikosok és nyolcadikosok számára készített - feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót.  

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.