Egyes információk szerint az áprilisi választások eredményétől függetlenül meg vannak számlálva a tankerületi központok napjai: ha a Tisza Párt alakít kormányt, akkor azért, ha pedig marad a jelenlegi hatalom, akkor önkormányzati reform ürügyén számolnák fel a jelenlegi rendszert.
Mint a Jelen írja, a Tisza Párt több alkalommal kifejtette, hogy átalakítanák a jelenlegi közigazgatási rendszert: igazságosabbá tennék a szolidaritási hozzájárulást, és visszaadnák az önkormányzatoktól elvett jogköröket. A települések nagysága szerint differenciáltan határoznák meg a kötelezően ellátott feladatok és közszolgáltatások szakmai és minőségi követelményeit. Ennek része az önkormányzati feladatellátás visszaállítása az alap- és középfokú oktatásban. Azokon a településeken, ahol erre nincs lehetőség vagy szándék, társulásos feladatellátást írnának elő. Ebben a modellben a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra nem lenne szükség.
A lap hozzáteszi, hogy amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartását, több mutató romlott. Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta: amíg az oktatás önkormányzati feladat volt, a kerületi tanulók jól teljesítettek a PISA-teszteken, míg az állami irányítás alatt a mérések több mint felében a budapesti átlag alá kerültek. A cikk megjegyzi, hogy a kormány korábbi érve, miszerint az államosítás csökkenti az egyenlőtlenségeket, nem történt meg.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Jelenben megjelent írásában adatokat közöl a szegregáció növekedéséről. Eszerint 2010 és 2025 között a hátrányos helyzetű tanulók esetében a szegregációs index 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál pedig 29,2-ről 37,5-re emelkedett – ez azt jelenti, hogy tízből körülbelül négy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szegregált intézményben tanul.
Navracsics szerint „finomítani” kell a rendszert
A lap emlékeztet arra is, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a választások utáni időszakra önkormányzati reformot helyezett kilátásba. A miniszter szerint a rendszer „finomítására” van szükség. A lap szerint a reform bejelentésének időzítése nem véletlen: az önkormányzatok pénzügyi helyzete romlott, a polgármesterekre pedig a helyiek haragja zúdul az államosított közszolgáltatások elégtelensége miatt. Orbán Viktor kormányzati fórumot tartott kormánypárti polgármesterek és önkormányzati vezetők számára, ahol hangsúlyozta a helyi szereplők mozgósítási szerepét, és megerősítette az önkormányzati reform ígéretét.
A lap kitér arra is, hogy felmerült a megyei jogú városok státuszának módosítása. A Népszava értesülései szerint Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezte, hogy ezek a városok törvényhatósági jogkört kapjanak, ami megadná a lehetőséget, hogy „az ellátott feladatok jelentősebben finanszírozva legyenek”. A cikk felidézi a történelmi törvényhatósági rendszer működését, és megjegyzi, hogy a jelenlegi kormányhivatalokat már most főispánok vezetik.
Ez okozhatja a tankerületek belső bizonytalanságát is
Egyes hírek szerint a jövőben a kormányhivatalokhoz tartozó járási központokhoz sorolnák nemcsak az általános és középiskolákat, hanem a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő óvodákat is, ami lényegében a tankerületek felszámolásával járna. Ide kerülnének a szakképzési centrumok is.
A lap felveti, hogy a kormány ezzel akarhat választ adni a jelenlegi demográfiai problémára: 2027 környékére az óvodákat, 2030-ra az alsó tagozatokat fogja megrázni a gyerekek számának drasztikus csökkenése. A 2000-es évek eleje óta a közoktatási rendszerünkben az évfolyamok átlagban 110 ezer főre vannak kalibrálva. Mi fog történni, amikor a 77 ezer 500 fős évfolyam jelenik meg az általános iskolákban? Lényegében elkerülhetetlen a kisiskolák és az óvodák működésének újragondolása.
A közigazgatási tárca a kérdésre, hogy hogy állnak az önkormányzati reformmal, és milyen terveik vannak, azt választolta, hogy jelenleg az önkormányzati szövetségek véleményének begyűjtése zajlik. Ezeket és a reformhoz kapcsolódó más szakmai egyeztetések tartalmát márciusra összegzik, és mindezek ismeretében kezdődhet meg a rendszer átalakítására vonatkozó terv kialakítása.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
