Elindult az egyéni jelentkezés a középfokú felvételi eljárásban

Megkezdődött az egyéni jelentkezés a középfokú felvételi eljárásban: már a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokba készülő diákok is benyújthatják jelentkezésüket.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a felvételi eljárásban való részvétel feltétele, hogy a KIFIR rendszerben előállított felvételi lapokat legkésőbb 2026. február 19-ig benyújtsák.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Középiskolai felvételi 2026

A középfokú felvételi eljárás során a felvételi lapok – vagyis a tanulói adatlap és a jelentkezési lap(ok) – kitöltését főszabály szerint a jelentkező általános iskolája végzi. Bizonyos esetekben azonban a jelentkezést egyéni formában kell vagy lehet benyújtani.

Az egyéni adatlapkitöltés az alábbi esetekben lehetséges:

  • ha a tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra, tehát hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezik;
  • ha az általános iskola többcélú intézmény (az általános iskolai feladatok mellett középfokú oktatást is ellát), és a jelentkező nem kizárólag a saját intézményébe kíván jelentkezni.

Ezekben az esetekben a felvételi lapok kitöltését a tanuló vagy a szülő önállóan is kezdeményezheti a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerében. A rendszer használatához Ügyfélkapu+ vagy a Digitális állampolgár mobilalkalmazás szükséges.

Az Oktatási Hivatal nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentkezési határidő elmulasztása sem igazolással, sem méltányossági kérelemmel nem pótolható. Ezért arra kérik az érintetteket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra a felvételi lapok beküldését, hiszen egy váratlan esemény vagy technikai hiba akár a továbbtanulás meghiúsulásához is vezethet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.