Plusz egy év ovi: megvannak az előzetes adatok, ennyi gyereket küldenek szakszolgálati vizsgálatra

A plusz egy év ovit kérvényezők 56 százalékát küldték szakszolgálati vizsgálatra, de megyénként változik a kérelmek elbírálása.

Még mindig van néhány napja azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérvényezni, hogy gyerekük plusz egy évet töltsön az óvodában. A határidő január 19-én jár le, de már megérkeztek az előzetes adatok a szakszolgálati vizsgálatok arányáról megyénként.

„Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – kezdte Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a Kötelező beiskolázás szülői csoport Facebook-oldalán. A poszthoz mellékelt adatokban a szakszolgálati vizsgálatok aránya látszik megyénként – a különbség óriási. Egyelőre csak előzetes adatokat közöltek, hozzátéve, hogy a még nem szerepelő megyéknél nincs elég adat, de frissíteni fogják. Az összesített arány jelenleg 56 százalék szakszolgálat, 44 százaléknak egyből elfogadták a kérelmét.

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 31%
  • Fejér: 35%
  • Győr-Moson-Sopron: 36%
  • Vas: 45%
  • Bács-Kiskun: 47%
  • Pest: 58%
  • Budapest: 60%
  • Hajdú-Bihar: 62%
Megyénként változik a kérelmek elbírálása
shutterstock

Nyilvános kritériumok és a gyerekek személyes ismerete nélkül döntenek

Miklós a posztban leírta, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, helyette egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.

„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írta.

Hozzátette, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, így ők eleve hátrányból indulnak az iskolában. Az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást. Épp azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, hiszen az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezés a megfelelő támogatás hiányában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.