A plusz egy év ovit kérvényezők 56 százalékát küldték szakszolgálati vizsgálatra, de megyénként változik a kérelmek elbírálása.
Még mindig van néhány napja azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérvényezni, hogy gyerekük plusz egy évet töltsön az óvodában. A határidő január 19-én jár le, de már megérkeztek az előzetes adatok a szakszolgálati vizsgálatok arányáról megyénként.
„Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – kezdte Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a Kötelező beiskolázás szülői csoport Facebook-oldalán. A poszthoz mellékelt adatokban a szakszolgálati vizsgálatok aránya látszik megyénként – a különbség óriási. Egyelőre csak előzetes adatokat közöltek, hozzátéve, hogy a még nem szerepelő megyéknél nincs elég adat, de frissíteni fogják. Az összesített arány jelenleg 56 százalék szakszolgálat, 44 százaléknak egyből elfogadták a kérelmét.
Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként
Nyilvános kritériumok és a gyerekek személyes ismerete nélkül döntenek
Miklós a posztban leírta, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, helyette egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írta.
Hozzátette, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, így ők eleve hátrányból indulnak az iskolában. Az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást. Épp azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, hiszen az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezés a megfelelő támogatás hiányában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
