Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?
Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok és az Oktatási Hivatal által hivatkozott szabályok alapján.
Mi az a rendkívüli tanítási szünet?
Rendkívüli tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha a tanítás előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható. Ilyen lehet például a rendkívüli időjárás (havazás, extrém hideg), járványhelyzet, fűtési vagy épületüzemeltetési probléma, esetleg természeti katasztrófa vagy más veszélyhelyzet.
Ha a probléma csak egy intézményt érint, a döntést jellemzően az iskola igazgatója hozza meg. Ha több intézményt vagy egy egész települést érint a helyzet, a fenntartó bevonása is szükséges lehet.
Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?
Alapvetően igen. A rendkívüli tanítási szünet kieső tanítási időnek számít, ezért a jogszabályok szerint az elmaradt tanítást pótolni kell, ha a tanév során különben nem teljesíthetők az előírt tananyag- és óraszámkövetelmények.
A kieső tanítási nap pótlása szombati munkanap elrendelésével, többletórákkal (például hosszabb tanítási napokkal), vagy az iskola helyi tantervéhez igazodó más megoldással lehetséges. A pótlás módjáról az iskola dönt, jellemzően a fenntartó egyetértésével.
Hány napra rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az igazgató?
A jogszabály nem rögzít konkrét felső határt, vagyis nincs kimondva, hogy maximum hány nap lehet rendkívüli tanítási szünet. Az alapelv az, hogy a szünet csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
Hosszabb szünet esetén az intézménynek egyeztetnie kell a fenntartóval és gondoskodnia kell a tanítás pótlásáról.
Mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
A két fogalmat gyakran felcserélik, de fontos különbség van közöttük.
A rendkívüli tanítási szünet nem tervezett, külső körülmény miatt rendelik el. A tanítás ellehetetlenül, nem pedagógiai okból marad el. A kieső tanítási időt pótolni kell.
Ezzel szemben a nevelés nélküli munkanap előre tervezett, a tanév helyi rendjében szerepel. Pedagógiai vagy szervezési célja van (pl. továbbképzés, értekezlet). Nem számít kieső tanítási időnek, ezért nem kell pótolni.
