Ilyenek voltak a hatodik osztályos diákok központi írásbeli eredményei az elmúlt években

Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.

Január 24-én írják a diákok a 2026-os központi írásbeli felvételit, ezért sok szülő és tanuló szeretné tudni, mire számíthat: milyen pontszámok voltak jellemzők az elmúlt években, és hogyan alakultak az országos átlagok.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

2025: 55 pont körüli országos átlag

A 6. osztályos központi írásbelit 2025-ben 9073 diák írta meg. Az összesített átlagpontszám 55,6 pont lett, vagyis országos szinten a tanulók nagyjából az elérhető pontszám felét tudták megszerezni.

  • A magyar nyelvi feladatlapot 2025-ben 9072 tanuló írta meg, az átlagpontszám 29,4 pont lett.
  • Matematikából 2025-ben szintén 9072 dolgozat készült, az átlagpontszám 26,2 pont volt.

Ez jól jelzi, hogy a diákoknak ez a feladatsor több nehézséget okozott, és matematikából jellemzően kevesebb pont gyűlt össze, mint magyarból.

Középiskolai felvételi 2026

Mit mutat ehhez képest 2024?

Ha a 2025-ös eredményeket a megelőző évhez viszonyítjuk, látszik, hogy 2024-ben kissé magasabb átlagok voltak jellemzők. Akkor 9367 diák írta meg a központi írásbelit, az összesített átlagpontszám 58,6 pont lett.

  • Magyarból 2024-ben 30,4 pontos,
  • matematikából pedig 28,2 pontos

országos átlag született, vagyis mindkét tantárgyban néhány ponttal jobban teljesítettek a diákok, mint 2025-ben.

Milyen eredmény kellett tavaly az elitgimikhez?

Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, így van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Azt azonban tudni lehet, hogy 2025-ben az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák. Ez nem sokkal magasabb az állami gimnáziumokban ajánlott 70 pontos minimumnál.

Arról, hogy tavaly mennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.