Elege lett egy kisbéri nagypapának abból, hogy egy kormányzati üzenetet közvetítő, háborús tematikájú óriásplakát hetekig az általános iskola bejáratával szemben volt kihelyezve.
„Undorító ez a plakát. Egy gyerek mit ért az egészből? Csak azt érti, hogy háború. Őrület az egész”
– fogalmazott a nagypapa, aki kifogásolta, hogy kormányzati propaganda jelenik meg közvetlenül egy iskola közelében.
A pénzből hajtogatott tankot ábrázoló hirdetmény a kisbéri általános iskola bejáratával szemben, az út túloldalán volt látható. A plakát a nemzeti konzultációt népszerűsítette, rajta a „Brüsszel az ön adójából fizetné a háborút” felirattal. A férfi annyira felháborodott, hogy előbb a rendőrségen, majd a polgármesternél próbálta elérni a plakát eltávolítását – számolt be az esetről a 444.
A nagypapa családja a lapnak elmondta: Skrihár József előző nap felkereste a rendőrséget, ahonnan azzal küldték el, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörükbe. Ezután a város Fidesz–KDNP-s polgármesteréhez, Sinkovicz Zoltánhoz fordult.
A polgármester később úgy nyilatkozott: a plakáthely egy piaci szereplő tulajdonában van, így az önkormányzat nem jogosult intézkedni. Ugyanakkor elmondta, részben egyetért azzal, hogy az ilyen tartalmú plakátoknak nem feltétlenül egy iskola közvetlen közelében lenne a helyük. Hozzátette azonban, hogy a nagypapa „nyomdafestéket nem tűrő stílusban” kérte számon rajta a plakát kihelyezését.
Háborús plakát az iskolától pár lépésre: újra felháborodtak a piliscsabai szülők
A hirdetmény végül lekerült a hirdetőtábláról. Ennek oka vélhetően az lehet, hogy lezárult az a nemzeti konzultáció, amely a Tisza Párt szerint valójában nem is létező adótervekről szólt, és amelyet a plakát hirdetett.
Az ügy kapcsán a 444 megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot is. Válaszukban azt írták: „a Miniszterelnöki Kabinetirodának nincsenek »háborús plakátjai«. A kormány nemzeti konzultációs plakátjainak elhelyezéséről ügynökség dönt. A fiatalokat pedig nem a kormány háborúellenességétől, hanem a brüsszeli háborús tervektől kell félteni.”
A háborús plakátok már számos helyen kiverték a biztosítékot. Korábban mi is megírtuk, hogy például az újbudai önkormányzat rendeletmódosítással és kedvezménnyel próbálja visszaszorítani a kerület közterületein megjelenő politikai hirdetéseket, különösen az oktatási intézmények és játszóterek környékén:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
